A március 2-i londoni csúcstalálkozón Keir Starmer brit miniszterelnök fogadta a NATO, az Európai Unió és több mint egy tucatnyi ország vezetőjét. A konferencia célja az volt, hogy egységes európai álláspontot alakítsanak ki Ukrajna további támogatásáról, és összehangolják az európai és az amerikai stratégiát.
A találkozón Ukrajna támogatásáról egyeztetettek a háborúpárti vezetők, amelynek kapcsán Európa jövőbeni védelmének ügye is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Starmer hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is fenn kell tartaniuk a cselekvés lendületét, és közösen dolgozniukk egy egységes terv megvalósításán.
A NATO 32 tagállama közül egyértelműen az Egyesült Államoké az oroszlánrész a szövetségben, írja a Tagesschau. Európa biztonsága az amerikai katonáktól és fegyverektől is függ és az olyan olyan speciális katonai képességektől, amelyekkel az európai államok jelenleg nem rendelkeznek.
A brüsszeli Bruegel agytröszt és a Kieli Világgazdasági Intézet számításai szerint mintegy 250 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy az európaiak amerikai támogatás nélkül is képesek legyenek megvédeni magukat Oroszországgal szemben, mindez évente és a jelenlegi védelmi kiadásokon felül.
Részletezve ez mintegy ötven dandárt jelent, összesen háromszázezer katonával és 3400 új harckocsival. Összehasonlításképpen: egyetlen új dandár felállítása Litvániában, mintegy ötezer katonával, jelenleg a Bundeswehr határait feszegeti így kérdés, hogyan tudná ezt Európa megvalósítani?
Az adósságkorlátok enyhítése
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a héten a maastrichti szerződésben az EU számára előírt adósságkorlátok enyhítését kívánja javasolni. Ez lehetővé tenné a kormányoknak, hogy milliárdokat költsenek tankokra, harci repülőgépekre és lőszerekre anélkül, hogy a beruházásokat beleszámítanák a hiányba.
A leköszönő német kancellár, Olaf Scholz is támogatja a javaslatot, amely összhangban van Németország korábbi érdekével, hogy a védelem nemzeti hatáskörben maradjon, és a fegyverkezési kiadásokat a tagállamok költségvetéséből finanszírozzák.
Annak érdekében, hogy ennek ellenére felgyorsuljon a biztonsági együttműködés, a brüsszeli székhelyű European Policy Centre (EPC) agytröszt azt javasolja, hogy a 27-ek ne küzdjenek sokáig az egyhangú döntésekért, hanem az arra hajlandó országok járjanak az élen. Az EU-n kívüli országokat, például az Egyesült Királyságot és Norvégiát is be kellene vonni. A „hajlandók koalíciójának” pénzeszközeit ezután össze lehetne vonni egy finanszírozási készletben (európai biztonságfinanszírozási eszköz).
