A március 2-i londoni csúcstalálkozón Keir Starmer brit miniszterelnök fogadta a NATO, az Európai Unió és több mint egy tucatnyi ország vezetőjét. A konferencia célja az volt, hogy egységes európai álláspontot alakítsanak ki Ukrajna további támogatásáról, és összehangolják az európai és az amerikai stratégiát.
A találkozón Ukrajna támogatásáról egyeztetettek a háborúpárti vezetők, amelynek kapcsán Európa jövőbeni védelmének ügye is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Starmer hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is fenn kell tartaniuk a cselekvés lendületét, és közösen dolgozniukk egy egységes terv megvalósításán.
A NATO 32 tagállama közül egyértelműen az Egyesült Államoké az oroszlánrész a szövetségben, írja a Tagesschau. Európa biztonsága az amerikai katonáktól és fegyverektől is függ és az olyan olyan speciális katonai képességektől, amelyekkel az európai államok jelenleg nem rendelkeznek.
A brüsszeli Bruegel agytröszt és a Kieli Világgazdasági Intézet számításai szerint mintegy 250 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy az európaiak amerikai támogatás nélkül is képesek legyenek megvédeni magukat Oroszországgal szemben, mindez évente és a jelenlegi védelmi kiadásokon felül.
Részletezve ez mintegy ötven dandárt jelent, összesen háromszázezer katonával és 3400 új harckocsival. Összehasonlításképpen: egyetlen új dandár felállítása Litvániában, mintegy ötezer katonával, jelenleg a Bundeswehr határait feszegeti így kérdés, hogyan tudná ezt Európa megvalósítani?
Az adósságkorlátok enyhítése
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a héten a maastrichti szerződésben az EU számára előírt adósságkorlátok enyhítését kívánja javasolni. Ez lehetővé tenné a kormányoknak, hogy milliárdokat költsenek tankokra, harci repülőgépekre és lőszerekre anélkül, hogy a beruházásokat beleszámítanák a hiányba.
A leköszönő német kancellár, Olaf Scholz is támogatja a javaslatot, amely összhangban van Németország korábbi érdekével, hogy a védelem nemzeti hatáskörben maradjon, és a fegyverkezési kiadásokat a tagállamok költségvetéséből finanszírozzák.
Annak érdekében, hogy ennek ellenére felgyorsuljon a biztonsági együttműködés, a brüsszeli székhelyű European Policy Centre (EPC) agytröszt azt javasolja, hogy a 27-ek ne küzdjenek sokáig az egyhangú döntésekért, hanem az arra hajlandó országok járjanak az élen. Az EU-n kívüli országokat, például az Egyesült Királyságot és Norvégiát is be kellene vonni. A „hajlandók koalíciójának” pénzeszközeit ezután össze lehetne vonni egy finanszírozási készletben (európai biztonságfinanszírozási eszköz).
Közös adósság
Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Görögország azt szeretné, ha az európai újrafegyverkezést közös európai adósságból fizetnék ki, ami enyhítené a súlyosan eladósodott nemzeti költségvetéseik terheit.
Macron francia elnök mindenekelőtt egymilliárdos európai védelmi alapot szorgalmaz a koronavírus-segélyalap mintájára. A szigorú költségvetési fegyelemmel rendelkező országok azonban jobban szeretnék, ha a védelmi kiadások továbbra is a nemzeti kormányok hatáskörében maradnának.
Ez azonban nyitva hagyná a kérdést, hogy az olyan országok, mint Spanyolország és Olaszország, amelyek gazdasági erejük kevesebb mint másfél százalékát költik védelemre, hogyan tudnák megközelíteni a NATO kétszázalékos célját, tekintettel magas államadósságukra.
A közös fegyvervásárlás kézenfekvő lenne, de nehéz megvalósítani
Eddig az EU-ban közös fegyvervásárlás csak kivételes esetben történt. Ennek eredményeként Európában körülbelül ötször annyi fegyverrendszer van használatban, mint az Egyesült Államokban.
A múltban a védelmi miniszterek szívesen vásároltak a hazai fegyvergyártóktól, és a közös projektek a bonyolult koordinációs folyamatok miatt gyakran túl sokáig tartottak. Ennek ellenére a szakértők szerint a közös beszerzés kínálja a legnagyobb lehetőséget a megfizethető fegyverkezéshez.
Kedvező hitelek az Európai Beruházási Banktól
Az EU számos országa egyetért azzal, hogy az Európai Beruházási Banknak alacsony kamatozású hiteleket kellene nyújtania fegyverek és lőszerek beszerzéséhez. Ez eddig nem volt összeegyeztethető a bank alapszabályával.
A fegyvergyártást eddig csak kivételes esetekben támogatták hitelekkel, alapvetően csak akkor, ha a fegyverek polgári célokra is felhasználhatók, például műholdak vagy drónok.
Most akár ez is megváltozhat.
