Brüsszel a béke helyett a fegyverkezést választja

Az Európai Unió vezetői veszélyesen nyúlnak a háborús helyzethez és ahelyett, hogy a békét szorgalmaznák az Oroszországgal való képzeletbeli harcra összpontosítanak. Emmanuel Macron és a háborúpárti vezetők egy világháború kirobbanását kockáztatják, amire már a lakosságot is elkezdték felkészíteni.

Az Európai Unió vezetése Ukrajnáért világháborút kockáztat Fotó: Simon Wohlfahrt Forrás: AFP

Háborús hisztéria és a valós problémák elodázása

A brüsszeli vezetők, élükön Emmanuel Macronnal és Ursula von der Leyennel, egyre többször fogalmaznak meg olyan üzeneteket, amelyek a konfliktus elkerülhetetlenségét sugallják. Macron már 2024-ben arról beszélt, hogy a franciáknak „fel kell készülniük a legrosszabbra”, míg más nyugati vezetők is nyíltan emlegetnek egy „háborús Európát”.

Az Európai Bizottság elnöke idén tavasszal mutatta be a ReArm Europe tervet, amely csaknem nyolcszázmilliárd euró mozgósítását irányozza elő a védelmi ipar megerősítésére és a katonai képességek bővítésére. A program egyértelmű jele annak, hogy Brüsszel a béketeremtés helyett a fegyverkezést tekinti elsődleges feladatának.

Rekordméretű védelmi költségvetések

A tagállamok sorra jelentenek be példátlan mértékű haderőfejlesztéseket.

Lengyelország 2024-ben a GDP több mint négy százalékát fordította védelemre – ez arányaiban a NATO harmadik legnagyobb értéke az Egyesült Államok és Görögország után.Franciaország parlamentje már 2023-ban elfogadta a 2024–2030 közötti katonai tervezési törvényt, amely 413 milliárd eurót biztosít hadikiadásokra. Svédország, amely a háború hatására feladta semlegességét és 2023-ban belépett a NATO-ba, 2024-re megduplázta védelmi költségvetését, elérve a GDP két százalékát, és további növelést tervez 2030-ra.

A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) már 2022-ben két százalék fölé emelték katonai kiadásaikat, most pedig közösen a háromszázalékos arány elérését tűzték ki célul. Nagy-Britannia a kormányváltás után 2027-re a GDP 2,5 százalékára emeli honvédelmi költéseit, évi 13,4 milliárd font többletet szánva a hadseregre.

Az egyre fokozódó háborús tendenciát jól mutatja Boris Pistorius német védelmi miniszter szava is, aki már „Kriegstüchtig”, vagyis háborúra készen álló hadseregről beszélt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével vallja, Ukrajna mindenek felett (Fotó: AFP/Frederick Florin)

Brüsszel háborúra készül

Az Európai Unió és annak vezetői, élen Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság bíróság által elmarasztalt elnökével, illetve Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével mindent megtesznek, hogy szítsák a háborús pszichózist.

Márciusban az EU veszélyhelyzeti felkészülési tervet jelentett be, amelynek keretében arra ösztönözték a tagállamokat, hogy halmozzanak fel készleteket például alapvető gyógyszerekből, élelmiszerekből és nyersanyagokból. 

Az európai polgárok is kaptak feladatot: Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos arra szólította fel az európaiakat, hogy állítsanak össze egy olyan vészhelyzeti csomagot, amely biztosítja a túlélésüket egy esetleges vészhelyzet első 72 órájában.

Today, the EU launches its new #Preparedness Strategy.

“Ready for anything” — this must be our new European way of life. Our motto and #hashtag. pic.twitter.com/fA1z8ZvMDA

— Hadja Lahbib (@hadjalahbib) March 26, 2025

A hadiipar felpörgetése eladósodás árán is

A legújabb uniós terv csaknem nyolcszázmilliárd euró mozgósítását irányozza elő, amelyet a tagállamok védelmi beruházásokra fordíthatnának. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európának készen kell állnia saját biztonságának garantálására, különösen az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának felfüggesztése után. A terv célja továbbá sürgős katonai támogatás biztosítása Ukrajnának.

Az Európai Bizottság és több tagállam a hadiipari beruházásokat még hitelből is finanszírozná, ami hosszú távon az európai gazdaságok eladósodását jelentené.

Európa úgy tesz, mintha egy esetleges háború csupán egy újabb kihívás lenne, holott valójában egy humanitárius katasztrófáról van szó.

Hanno Pevkur észt védelmi miniszter látogatást tesz a Kielcei Nemzetközi Védelmi Ipari Kiállításon Kielcében, Lengyelországban, 2025. szeptember 3-án (Fotó: NurPhoto/AFP/Jaap Arriens)

A civil lakosság felkészítése

A háborús készülődés nem áll meg a katonai szféránál: egyre több ország készíti fel a civil lakosságot is. Németországban törvénytervezet készült arról, hogy minden új társasházban kötelező legyen védett pince. Nagy-Britanniában 2023-ban országos tesztet tartottak az új vészhelyzeti riasztórendszerrel, amely minden mobiltelefonon szirénaszerű hangot adott ki. Lengyelországban jódtablettákat raktároztak el az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű körüli harcok miatt. 

A kormányok paranoiája a polgárokra is kezd átragadni: több országban is megnőtt a kereslet a bunkerek, akár nukleáris támadásnak is ellenálló óvóhelyek iránt, amire természetesen a kínálati oldalról is megérkezett a válasz.

Illusztráció egy civil harcászati felkészítésről (Fotó: AFP/Anatoliy Boyko)

A háborús készülődésbe a nőket és a gyerekeket is bevonják. Finnországban például kifejezetten nőknek tartanak túlélőképzéseket, amelyek során nem csupán a tűzgyújtás vagy az elsősegélynyújtás fortélyait tanulhatták meg, de a kültéri főzést is. Az iskolások tantervébe pedig – az EU javaslatának megfelelően – egyre több ország, például Németország tervezi beépíteni a válsághelyzetekkel kapcsolatos ismereteket. Lengyelország egyenesen odáig ment, hogy kötelezővé teszi a honvédelmi ismeretek – lövészetet is tartalmazó– oktatását a 14 év feletti diákok számára.

Mindez azt jelzi: a kormányok a lakosságot is fokozatosan hozzászoktatják a háború gondolatához.

Európa útja: béke vagy háború?

A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint az európai védelmi rendszer az amerikai támogatás nélkül fenntarthatatlan. A szervezet ezért egy közös európai hadsereg létrehozását javasolja, amely Brüsszel kezébe adná a katonai erőt is.

Ez azonban komoly szuverenitási kérdéseket vet fel: a nemzetállamok kezéből egyre több döntés kerülne át Brüsszelhez, amely immár nemcsak gazdasági, hanem katonai téren is dominálna.

Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány következetesen a béke és a mielőbbi tűzszünet mellett áll (Fotó: Hans Lucas/AFP/Magali Cohen)

A békepárti álláspont jelentősége

A fenti folyamatokkal szemben Magyarország következetesen kiáll a béke mellett. A kormány világossá tette: nem a fegyverkezés, hanem a tárgyalás és a diplomácia jelenti a megoldást. 

A háborús pszichózis helyett a józan észnek kellene uralkodnia, hiszen Európának a béke és a jólét helyreállítására, nem pedig a frontvonalak kiépítésére van szüksége.

Az elmúlt évek eseményei világossá tették: az Európai Unió és több nagy tagállam vezetői egyre nyíltabban készítik elő a kontinenst a háborúra. Számos jelből az látszik: Európa háborúra készül. A kérdés az, hogy lesznek-e elég erősek azok a hangok – köztük Magyarországé –, amelyek továbbra is a béke mellett törnek lándzsát.

Borítókép: Az Európai Unió vezetése Ukrajnáért világháborút kockáztat (Fotó: AFP/Simon Wohlfahrt)