Hiába terjed a képtelen elmélet, súlyos tévedés a Tisza Párttól várni a forint erősödését

Az elmúlt hetekben több sajtóorgánumban is felbukkant az az elmélet, mely szerint a Tisza Párt esetleges hatalomra kerülése a forint és egyben a magyar gazdaság erősödését vonná maga után, mi több, a forint elmúlt hónapokban tapasztalt erősödése is hozzájuk köthető. Ez a teória azonban számos sebből vérzik, az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk, milyen valódi okok állnak a magyar fizetőeszköz előretörése mögött.

Fotó: Markovics Gábor

A forint árfolyama: felsorolni is nehéz, hány sebből vérzik a Tisza-teória 

A JPMorgan által útnak indított teória mögött ezentúl is se szeri, se száma szarvashibáknak, csak dióhéjban:

• A Tisza politikájának se személyi, se tartalmi összetétele nem ismert, amit eddig láthattunk-hallhattunk tőlük, az a titkolózás, sejtetés, kettős beszéd sajátos egyvelege, egyetlen szóval: zűrzavar. Stabil politika után ugrás a sötétbe: ilyennek soha nem szoktak örülni a piacok, a befektetők, a vállalatok, ha vannak is köztük, akik adóterheik csökkenését remélik, miközben a termelőágazatok fenyegetést éreznek.
• Ha költségvetési garanciának azt vélnék, hogy a Tisza majd Brüsszel utasításait követi, elég megnézni, rendben vannak-e a pénzügyek a Brüsszellel jóban lévő EU-országokban, akár a szomszéd Romániában, ahol költekezést rendeztek, és most olyan megszorításokra kényszerülnek, amelyeknek évek alatt sem látják a végét. 
• Ha bevételként több EU-pénzre számítanak, figyelembe veendő az is, hogy Brüsszel Ukrajna finanszírozására pénzt vonna ki az engedelmes tagállamokból. Ha ennek az az ára, hogy megsarcolják a fogyasztani képes adófizetőket és a vállalatokat, akkor a gazdaságnak nemcsak az egyik, hanem mindkét lábát meglövik, és ebből se ép költségvetés, se az adósság csökkenése nem származhat.
• Magyarországon van adekvát előkép: amikor 2002-ben az első Orbán-kormányt a most visszatérni készülő baloldal váltotta, olyan példátlanul böszme deficiteket eredményező költekezésbe fogtak, hogy végül a Nemzetközi Valutaalapnak kellett megmentenie az államot a pénzügyi katasztrófától, és sok ember élete munkája még így is ráment. 
• Aki abba a betegségbe esne, hogy közvélemény-kutatásokból olvassa a pénzpiaci jövőt, medikációként érdemes tanulmányoznia a hazai és nemzetközi példákat ezek látványos tévedéseiről, beleértve a legutóbbi amerikai elnökválasztást is. Ettől függetlenül, az eredmény lehet akár a forint árfolyammozgása is, de nem egy-egy közvélemény-kutatásé, vagy egy ezt felhasználó elemzésé, hanem ha megírja valamelyik a piacokon figyelt orgánum, mint a Bloomberg, a Reuters, a Financial Times vagy a The Wall Street Journal. A Bloomberg közölte legutóbbi listán egyébként vegyesen szerepelnek a Fidesz és a Tisza vezetését mutató exit pollok. Azonban még ez is félrevezető, a magyar választási rendszerben ugyanis az a mérvadó, mi a helyzet a választókerületekben. Külföldről ez nem feltétlenül „látszik”.

A forint erősödése: ezek a valódi okok

A forint nemzetközileg is kiugró erősödésének a hazai és külföldi elemzésekben tipikusan szereplő okai mögött szinte még zárójelben sem fordul elő a Tisza.

Az okok többrétegűek, felfejtve röviden erről van szó:

• Donald Trump januári hatalomra lépésének környékén mindjárt kiderült, hogy az erős dollár korszaka helyett a gyenge dolláré következik, ez pedig jót tesz a feltörekvő piaci devizáknak. A forint még ezekhez képest is túlteljesített – erről szólnak a következő rétegek.
• A nagy jegybankok – a Fed és az EKB kamatcsökkentésbe fogtak –, ami azt eredményezte, hogy a jelenben és előretekintve is magasnak bizonyultak a magyar és a régiós kamatok, ami olyan hatással van bizonyos fajta befektetőre, mint méhecskére a virágpor. 
• A magyar jegybank Matolcsy György és utódja, Varga Mihály alatt is óvatosnak és az infláció féken tartása ügyében elkötelezettnek bizonyult, ami azt jelenti, hogy fennmaradt és még jövőre is fennmaradhat a magyar kamatelőny. Közben a cseh jegybank már kamatot csökkentett, belekezdtek a lengyelek is – a románok nem, de ők meg költségvetési slamasztikában vannak –, és várhatóan a következő hónapokban csatlakoznak hozzájuk mások is.
• Az új elemzések szerint az erős forintnak jelentős szerepe van az infláció fékezésében, a gyengítése tehát nem érdek: a „vizet” Nagy Márton egy hónapja a kamatcsökkentés felemlegetésével tesztelte, az MNB azonban „nem vette a lapot”, a forint pedig tovább erősödött. Miközben a monetáris politika stabil, a kormány választási győzelme ezen a lábon is megerősítené a stabilitást, a Tisza Párt ugyanakkor akármelyik oldalról nézve sötét ló.
• Az energiaválság okozta sokk után a magyar külkereskedelmi mérleg visszatért a jelentős többletekhez, az energia árának csökkenése, a remény az ukrajnai békekötésre Magyarország számára másoknál is előnyösebb, és új gyárak épülnek, miközben a kormányzati lépések féken tartják a rezsiköltségeket és fogyasztásra ösztönzik a háztartásokat: ezek mind forinterősítő tényezők. A Bloomberg Intelligence október végi devizapozíció-elemzése szerint ugyanakkor az általuk figyelt 36 deviza között alig van, amelyeknek az erősödésére fogadni kisebb kockázatú volna, mint a forintéra.