Kifizetett lakások kalapács alatt

Az építési vállalkozó tartozik a banknak, de a vétlen lakókon csattan az ostor.

A problémák 2008-ban kezdődtek, amikor kiderült, hogy a vállalkozó nem fizette vissza az építkezéshez felvett hitelt a banknak. A lakók ezt úgy tudták meg, hogy a Raiffeisen Bank levélben értesítette őket: a tartozás miatt érvényesíti jelzálogjogát a lakásukon. A lakók többsége először természetesen azt hitte, hogy félreértésről van szó, hiszen nem vettek fel hitelt. Később érte őket a hidegzuhany, de hosszú időn át érdemi információt sem tudtak szerezni, mert amikor felkeresték a bankot, hogy tájékoztatást kérjenek, a pénzintézet azt mondta nekik: mivel nem állnak egymással jogviszonyban, a banktitok miatt semmilyen információt nem kaphatnak. A bank nem kevesebbet várt el a lakóktól, mint azt, hogy az egyszer már kifizetett lakásuk árát fizessék ki még egyszer. A többségüknek nyilvánvalóan nincs felesleges 12-15 millió forintja, bár azt is mondják, hogy ha lenne, sem fizetnék ki duplán a lakást. Az egész eljárás alatt a legtöbb adathoz, érdemi információhoz csak az elsőfokú tárgyalás közben jutottak, mert a bíróság előtt már a pénzintézet sem hivatkozhatott banktitokra.

A jelzálogjog érvényesítése érdekében a bank perelte be a lakókat, akik még mindig nem értik, hogy miért nem a vállalkozón keresi a pénzt a hitelintézet. Az immár alperesnek nevezendő lakók szerint egyébként a bank is hibázott, bár ez is egy olyan információ, amely csak a bíróságon lett nyilvánvaló számukra. A pénzintézet ugyanis csak a Szegedi Törvényszék utasítására mutatta be azt a szerződést, amelyet a vállalkozóval kötött. Ebből kiderült, hogy a bank előírta: csak készpénzért adhatta el a felépült lakásokat, és a vételárat egy megadott, úgynevezett óvadéki számlára kell utaltatnia a vevőkkel. Ennek ellenére a vállalkozók többektől elfogadták a cserében felajánlott ingatlant, aki pedig fizetett, azok közül sem mindenkivel az úgynevezett óvadéki számlára utaltatták a pénzt. A szerződésben a minimális négyzetméterárat is megszabta a pénzintézet, van azonban olyan lakó, aki annál jóval olcsóbban vásárolta meg a lakást.

A szegedi Korondi utcai társasház esetében a problémák nem sokkal azután derültek ki, hogy Biharváriék beköltöztek a III. emeleti lakásba. Azóta – 2008 óta – bírósági tárgyalásokra járnak, már amikor tudnak, mert egészségi állapotuk rendszerint a lakáshoz köti őket. A férfi és az asszony is kerekes székes. Biharvári Gyuláné elektromos kerekes széket használ, mert agyvérzés miatt a bal kezét nem tudja rendesen használni, így az egyszerű széket nem tudja hajtani. Az eszköz azonban rendszeresen elromlik, így van, hogy az asszony heteken át el sem tudja hagyni a lakást. Az ő otthonuk lesz az első, amelyet ma délután 4 órakor a végrehajtó meg akar mutatni azoknak, akik érdeklődnek az árverés, illetve a lakás iránt. A bíróság ítélete szerint Biharváriék ezt is kötelesek eltűrni, ahogy magát az árverést is. Ezt meg akarja akadályozni a lakók érdekeit képviselő követeléskezelő cég, amelynek tulajdonosa Szabó Bálint. Az ő nevét az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatban ismerhette meg az ország: ő volt az, aki szerint a beszéd kiszivárogtatásában bizonyos Ferenc, Imre és Katalin vett részt.

Szabó Bálint a nyár elején elérte, hogy a bank, a vállalkozó és a lakók tárgyalóasztalhoz ültek. Akkor megállapodást is sikerült kiharcolni: abban maradtak, hogy az építési vállalkozó saját ingatlanvagyona segítségével törleszt a banknak, így a vétlen lakóknak nem kell attól tartaniuk, hogy utcára kerülnek. A lakók akkor azt is kérték, hogy a bank függessze fel az ellenük indított peres és végrehajtási eljárást arra az időre, amíg a pénzintézet vezetése eldönti, hogy elfogadja-e a vállalkozó ajánlatát. Mostanra kiderült, hogy az eljárásokat a pénzintézet nem függesztette fel, sőt a vállalkozó írásban megtett ajánlatát is indoklás nélkül elutasította.

Szabó Bálint lapunk kérdésére elmondta, hogy lényegében polgári engedetlenségi akciót szerveznek ma délután 4 órára; meg akarják akadályozni, hogy a végrehajtó bemehessen Biharváriék lakásába, illetve a Korondi utcában lévő másik két, árverésre meghirdetett otthonba. Azt nem mondta meg, hogy konkrétan mi a tervük, csak annyit árult el: minden olyan eszközt bevetnek, ami nem ütközik a büntető törvénykönyvbe. – Arra is felkészülünk, hogy rendőri intézkedést fog kérni a végrehajtó, hiszen ehhez joga van – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a Biharvári házaspár körülbelül 20 millió forintot költött el a lakásra, ám a végrehajtó értékbecslése szerint az ingatlan csak alig valamivel több mint 16 millió forintot ér. A végrehajtás esetén a licitet mindig az ingatlan értékének feléről kezdik, így az is előfordulhat, hogy valaki 8,5-9 millió forintért juthat hozzá a lakáshoz.

Szabó Bálint arra is felhívta a figyelmet, hogy a bank végrehajtási listáján a vállalkozó nevén lévő ingatlanok is szerepelnek, ám jóval hátrább, mint a vétlen lakóké. Így még az is előfordulhat, hogy a bank által követelt összeg megtérül, mi-előtt az árverezési listán eljutnának a vállalkozó ingatlanjaiig.