Kínossá vált Farkas

Már az Országos Roma Önkormányzat elnökének sincs bizalma Farkas Flóriánban és az általa vezetett foglalkoztatási szövetkezetben.

A zoknimat sem bíznám rájuk, hogy kimossák – ezt Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke mondta lapunknak Farkas Flóriánról, illetve az általa vezetett foglalkoztatási szövetkezetről, ami a leghátrányosabb helyzetűek érdekében indult Híd a munka világába program egyik főszereplője.

Hegedüs István ingerülten magyarázta lapunknak: számtalan szabálytalanságot követett el a Farkas-féle szövetkezet a csaknem 5 milliárd forint keretösszegű program végrehajtása során, ami miatt majd az ORÖ-nek kell helytállnia. Mint mondta, a roma szervezet büdzséjét fogják terhelni azok a költségek, amiket nem lehet elszámolni az uniós programban. Az ORÖ elnöke beszélt arról is, hogy a szövetkezet által beharangozott országos lefedettségű irodahálózat, ami elsősorban roma családoknak kínál kiszámítható és folyamatos munkalehetőséget, valójában nem létezik.

Emlékezetes, az ORÖ részvételével zajlott uniós program július 31-én zárult le. Az eredményekről szólva a foglalkoztatási szövetkezet még aznap bejelentette, hogy átveszi a stafétabotot a roma önkormányzattól. Közölték, hogy augusztustól megkezdi működését a „Híd a munka világába” Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet, amely több ezer hátrányos helyzetű, elsősorban roma családnak nyújthat kiszámítható és folyamatos munkalehetőséget. Mint írták, az országos lefedettségű irodahálózat egységes munkaerő-piaci szolgáltatásokat kínál, s megteremti a régiók közötti átjárhatóságot. Kiemelték, olyan kezdeményezés valósult meg, „amire még nem volt példa” Magyarországon, „a foglalkoztatási szövetkezet modelljében egyesül a társadalmi segítségnyújtás és az öngondoskodás lehetősége”.

A hangzatos közlemény ellenére lapunk kiderítette, a foglalkoztatási szövetkezet hivatalosan több mint egy hónapja működő irodahálózata valójában nem üzemel. Ráadásul fény derült arra is, hogy bár a szövetkezet honlapján máig is az szerepel, hogy a fővárosi iroda mellett hét vidéki irodát vettek, valójában csupán négy irodáról van szó, ám azokban sem folyik munka.

A több mint 220 millió forintért vásárolt budapesti iroda teljesen üres, a szomszédok szerint nagyon ritkán van mozgás az épületben, s akkor is talán csak „szellőztetni” járnak. Pedig a program menedzserei korábban többek közt azzal magyarázták az előkelő I. kerületi ingatlan megvásárlását, hogy például a Strabagot nem fogadhatják akárhol. A jelek szerint valószínűleg nem fogadják őket sehol. Vélhetően a 25,5 millió forintért vásárolt gödöllői irodában is ez a helyzet, itt ugyanis a munkaerő-szervező iroda helyett egy bútorboltot találtunk. Fény derült arra is, hogy egyedül Pécsett működött iroda, azonban már az is bezárt, s a több mint 22 millió forintért vásárolt ingatlan közös képviselője úgy tudja, nem is fog kinyitni a következő két hónapban.

A jelek szerint ki sem nyitott soha a zalaegerszegi és a salgótarjáni iroda sem. Előbbit csaknem 18 millió forintért vásárolták, ám az ingatlan teljesen üres. Sem bútorok, sem informatikai berendezések nincsenek benne, de még a víz is el van zárva az irodában. Az épületben egyébként valamikor játszóház működhetett, erről árulkodik az ingatlan oldalán lekapart felirat. Ezenkívül egyébként semmilyen kiírás nem jelzi itt sem, hogy akár a roma önkormányzat, akár a foglalkoztatási szövetkezet irodájáról lenne szó. Így van ez Salgótarjánban is, ahol az adatok alapján egy tízemeletes panelház pincéjében vásároltak irodát 13,5 millió forintért. Azonban ottjártunkkor meg sem tudtuk közelíteni a hivatalosan munkaerő-szervező irodát, ugyanis az épület egyébként sötét és dohos pincéjébe vezető utat egy hatalmas, lelakatolt rács zárta el.

Az ürességtől kongó ingatlanok azért is érdekesek, mert a Híd a munka világába programban arra is figyeltek, hogy az irodahálózatnak egységes arculata legyen. Igaz, annyiban egységesek, hogy egyik iroda sem működik, és mindegyik be van zárva, ám a közös arculatra összesen 7,7 millió forintot költöttek. Ez tartalmazta a belsőépítészeti terveket, a rendelt látványterveket, illetve az alaprajzokat. Erről a szövetkezet adott ki sajtóközleményt, amelyben azt írták, még takarékoskodtak is, ugyanis erre a célra eredetileg 10 millió forintot szántak. Mint írták, minden törvényesen zajlott, s a projekt költségvetés-tervezetére irányuló összes észrevétellel, kritikával és támadással kapcsolatban leszögezték: a költségvetés-tervezet, miként elnevezése is mutatja, tervezet, amelyhez képest a megvalósítás sok esetben eltér; így történt ez a Híd a munka világába projekt megvalósítása során is. A program ugyanakkor jelentős megtakarításokkal működött, az eredetileg tervezett költségvetés alig harmadát használva fel.

Figyelemre méltó az is, hogy az egyes regionális irodákban négy embert foglalkoztattak: egy irodavezetőt és három alkalmazottat. Előbbi 450 ezer forintot kapott havonta, utóbbiak közül egy munkatárs 350 ezer forintot, ketten pedig 250 ezer forintért dolgoztak. Azt, hogy kik végeztek munkát a szervezet nem létező vagy nem működő irodáiban, nem tudtuk meg; ahogyan azt sem, mekkora összegeket fizettek ki hónapokon át tartó „foglalkoztatásuk” során.

Kérdéses továbbá, kik használták, és mire a regionális irodák részére irreális áron bérelt gépjárműveket. Az ORÖ ugyanis 30 millió forintért tíz darab Opel Corsát bérelt fél éven át, vagyis havonta 500 ezer forintot költöttek autónként. Öszszehasonlításképp: az egyik vezető autókölcsönzőtől ugyanezt az autót pontosan feleennyiért bérelhetjük ki, mindenfajta kedvezmény nélkül. Megtudtuk azt is, az irodák berendezésére is költöttek, az adatok alapján több mint 45 millió forintot. Azonban kérdéses, hogy az egyre gyanúsabb felzárkóztatási programban az irodák felszerelése hol van, megvan-e egyáltalán.