Leszálló ág: ingerlékeny és mentálisan kimerült a magyar

Emelkedik az átlagéletkor, a szellemi hanyatlás is többeket érint. A helyzet hazánkban sem fényes.

A hétfőn bemutatott tanulmányból kiderült az is, hogy a megkérdezettek nagy többsége ugyan fontosnak tartja az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, ám mindössze minden harmadik ember tesz csak erre irányuló lépéseket. Probléma az is, hogy mivel a tünetek egy része általános, hátterében pedig több egyéb ok, többek közt a stressz és a túlhajszoltság is meghúzódhat, az érintettek többsége nem lát összefüggést köztük és a rosszabb agyi vérellátás között. Emiatt ilyen problémákkal jellemzően már csak idősebb korban, markáns tünetekkel jutnak el orvoshoz a betegek.

A probléma késői felismerése mögött az is húzódik, hogy a többség a szellemi hanyatlás megindulását jóval későbbi életkorra teszi, mint az valójában megkezdődik. A felmérés erre is rámutatott: a megkérdezettek 26 százaléka gondolta úgy, hogy a gyengülő memória a 40-50 éveseknél kezdődik, 30 százalék vélte úgy, hogy ez kizárólag az 50 év felettieket veszélyezteti. További 10 százalék szerint 30 éves kor alatt is jelentkeznek ezek a tünetek, 16 százalék szerint bármikor kialakulhat ilyesmi, míg 3 százalék tippelni sem tudott.

„A kérdésre a helyes válasz az, hogy a gyengülő memória problémája már 30 éves kor felett felmerül, ehhez képest ezt csak a megkérdezettek 15 százaléka gondolta így” – emelte ki a neurológus. Hozzátette, hogy az agyi vérkeringés már 35-40 év felett romlani kezdhet, különösen akkor, ha szív- és érrendszeri rizikót jelentő társbetegségek is fennállnak. Viszont 60 év alatt ezzel a problémával, illetve az agy tudatos karbantartásával alig foglalkoznak az emberek.

A főorvos a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelte, hogy az agyi vérkeringés egészségének fenntartását már olyan egyszerű feladatokkal is lehet segíteni, mint amilyen a rejtvényfejtés és az olvasás. A táplálkozás és a stresszoldást elősegítő rendszeres fizikai aktivitás mellett hasznosak azok a készítmények is, amelyek serkentik az agyi vérkeringést és hozzájárulnak a sejtek oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátásához, az érhálózat karbantartásához. Ilyen hatóanyag többek közt a páfrányfenyő levelének kivonataiban található, a vérlemezkék összetapadását gátló, szöveti oxigénfelhasználást javító terpén-lakton és az antioxidáns hatású flavonoidok. Az E- és a C-vitamin jótékony hatását ugyancsak igazolták a vizsgálatok, szintén az antioxidáns hatás miatt, de ebbe a körbe tartozik az omega-3 zsírsav is. A nyelvtanulás, a különböző tanfolyamok ugyancsak segítséget jelentenek, időseknek társadalmi programként is egyre több helyen szerveznek ilyesmit, még egyetemeken is.

A szellemi hanyatlás megindulását késleltetni, illetve lassítani lehet azzal is, ha az érintettek foglalkoznak testsúlyukkal, kezeltetik szív- és érrendszeri betegségüket, magas vérnyomásukat és vérzsírjukat, cukorbetegségüket. A demenciára való korai hajlamot genetikai adottságok is fokozhatják, a betegségek családon belül halmozódhatnak. Ilyen esetben az érintetteknek a megelőzésre különösen figyelniük kell.