Orbán: A bevándorlásban nem lesz „téli szünet”

A miniszterelnök Magyarország történelmi és erkölcsi kötelességének nevezte Európa megvédését.

Vitában állunk Brüsszellel, mást azonosítunk problémaként, a megoldás eszközeiként, a probléma következményeiként – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: újra kell gondolni számos európai intézményrendszert, egy sor európai vívmányt.

Mivel Európa nem tudja megvédeni saját külső határait, újabb és újabb belső határok záródnak le – hívta fel a figyelmet.

Szerinte az érthető, hogy az európai baloldal lehetőségként tekint a bevándorlásra, ezzel ugyanis beteljesítheti történelmi célját, a nemzetek felszámolását. Nem véletlen, hogy rotációban szidják Magyarországot, mert az kiáll nemzeti függetlensége mellett – mondta Orbán Viktor.

Az európai politikát kritizálva azt is kiemelte, hogy az az Európa, amely félmilliárd polgárától követeli meg a törvények tiszteletét, képtelen rábírni a bevándorlókat egy egyszerű regisztrációra. Bírálta továbbá, hogy Brüsszel menekültnek tekinti azt is, aki valójában illegális gazdasági bevándorló.

Ezek alapján azt mondta: „így jutottunk oda, hogy veszélybe kerültek a határaink, veszélyben van a törvények tiszteletére épülő életformánk, veszélyben van Magyarország és egész Európa”.

Amíg pedig Európa nem lesz képes egységes cselekvésre – folytatta –, a nemzetállamoknak kell védekezniük e „brutális fenyegetéssel szemben”. „Mi eddig is megtettünk mindent, amire jogszerűen lehetőségünk volt. Ezután is erőnkön felül fogunk teljesíteni” – mondta. A magyar emberek döntöttek: az országot meg kell védeni – hivatkozott Orbán Viktor a nemzeti konzultáció eredményére, jelezve, hogy a kormány lépései ebből a parancsoló kötelességből vezethetők le.

Megjegyezte továbbá, hogy Magyarország nem jókedvéből épít műszaki határzárat és alkalmaz saját megoldásokat, „egyszerűen megpróbáljuk betartani szerződéses kötelezettségeinket”.

A kormányfő szerint hosszú küzdelemre kell készülni, a kormány azonban kitart, nem enged, de amíg nem lesz egységes európai cselekvési terv – ismételte meg –, a problémát nem lehet megszüntetni.

A magyar kormánynak vannak javaslatai – folytatta, ezek között említve Európa déli határainak közös megvédését, a menekülttáborok EU-n kívüli elhelyezését, valamint azon országok segítését, amelyek már így is több millió háborús menekültet telepítettek le.

Az uniós kvótarendszer tervét bírálva megerősítette álláspontját: az csupán a következményekre vonatkozik, nem az okok megszüntetésére, csak „szétterítené a problémát”. Először vegyük elejét a népvándorlásnak, majd a határok megvédése után beszéljünk arról, mi legyen azokkal, akik itt vannak vagy ide akarnak jutni – szorgalmazta.

A kormányfő azt mondta, világossá kell tenni mindenkinek, hogy Európa attól Európa, hogy itt világos szabályai vannak az együttélésnek. A törvények uralma Európában nem elnyomást, hanem védelmet és biztonságot jelent – fogalmazott.

Le kell szögezni – folytatta Orbán Viktor –, hogy itt mindenki megdolgozott azért, hogy nyugalomban és biztonságban élhessen; megdolgoztak külön-külön az emberek és együtt a nemzeti közösségek is. Európában nem alanyi jog a jólét, azért meg kell dolgozni – hangsúlyozta.

Végül párthovatartozástól függetlenül kérte a képviselőket a kormány támogatására a tömeges bevándorlás elleni küzdelemben, mert „hazánk csak egy van, és azt mindannyiunknak kötelessége megvédeni“.

A kormányfő – a napirend előtti felszólalása után elhangzott frakcióálláspontokra reagálva – kifejtette, hogy a határzár működik a szerb zöldhatáron. Míg korábban azzal számoltak, hogy hatodára-hetedére esik vissza az illegális belépők száma, annál sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutatnak a számok.

A szerb és a horvát határt együtt a katonaság nélkül nem tudjuk megvédeni – hangoztatta Orbán Viktor, szükségesnek nevezve a közös járőrözést.

Azon ellenzéki képviselőknek, akik a parlament rendkívüli ülésén elutasították a honvédség bevonásáról szóló javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalását, azt üzente: azok, akik megtagadták a felhatalmazást, most pedig a hatékonyságot kérik számon, „képmutatóak és farizeusok”.

A jogszabályok szigorítását Orbán Viktor azzal indokolta, hogy elfogadható életkeretet kellett kialakítani a helyzet kezelésére, de a megoldásra – az áradat megszüntetésére – Magyarország nem tud vállalkozni, ahhoz a nemzetközi közösség szükséges.

A bevándorlók ellátásáról szólva azt mondta: aki hajlandó az együttműködésre, bemegy a befogadóállomásra és regisztrál, az megkapja az orvosi ellátást, fedelet a feje fölé, ételt és italt. Hozzátette: a civilek – akik jelentős pénzügyi támogatást kaptak – még ennek is „fölé mentek” és messze az előírt kötelezettség felett teljesítettek.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a nemzetközi menekültügyi szerződések világosan kimondják: a menekültek nem választhatják meg azt az országot, ahová menni akarnak, a gazdasági bevándorlókat pedig senkinek nem kell befogadnia. Az eljárás rendjeként hivatkozott arra, hogy a menekült együttműködik a hatóságokkal, bemegy a táborba, ahol biztonságot és ellátást kap és ott várja, hogy meghirdessék a nemzetközi kvótákat. Annak viszont semmi köze a menekültügyi előírásokhoz, hogy valaki elindul a világba és nem felelnek meg neki az útjába eső országok. Ezt rajtunk senki ne kérje számon – tette hozzá.

Orbán Viktor arra számít, a bevándorlásban nem lesz „téli szünet”, helyette fokozódó nyomásra kell számítani.
A Magyarországra visszatoloncolni tervezett emberekről szólva nagy vitát helyezett kilátásba, utalva arra, hogy az érintettek Görögországban léptek be az Európai Unióba, és a görögök nem regisztrálták őket. Saját jogsértő magatartására senki sem hivatkozhat, amikor kötelezettségekről van szó – emelte ki.

Beszélt arról is, hogy a schengeni határ megvédése nem választható, hanem kötelesség. Vagy mindenki betartja a szabályt, vagy közös akarattal módosítani kell – tette hozzá a miniszterelnök, aki kiemelte, hogy több európai vezető túl nagy feladatként hivatkozott erre. Ez valójában a kormányzati kompetencia hiányának beismerése, szerintünk ez a feladat megoldható – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő megerősítette, hogy Magyarország ellenzi a kvótarendszert és helyette a közös határvédelem jogi kereteinek kidolgozását szorgalmazza. Hozzátette, hogy akár már a héten meghozhat az EU egy rossz döntést, ami kötelező jogszabály lesz.

Ez esetben az Országgyűlésnek és az uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnak foglalkoznia kell azzal: mit tegyünk akkor, ha mi egy rendszert rossznak tartunk, végig harcoltunk ellene, leszavaztak, jogszabály lett belőle és kötelező betartanunk – foglalt állást. Mi legyen itt a magyar magatartás? – vetette fel.

A miniszterelnök értékelése szerint vannak Európában, akik szerint jó dolog a változás, az, ha nagyszámú muzulmán közösségek, párhuzamos társadalmak jönnek létre, s nekik joguk van ezt akarni. Ha jó ez, ha rossz, mi ezt nem akarjuk – szögezte le.

A szilárd magyar álláspontot azzal magyarázta: a kormányt a magyar nép nem bízta meg azzal, hogy „ilyen változásokat eltűrjünk”.