A fentiek hátterében sokan a mentális problémákkal küzdők negatív diszkriminációját látják, míg mások egy évezredes, és amúgy mára erősen felpuhult tradíciót emlegetnek. A kérdéssel nemrégiben az Egyesült Államokban is foglalkoztak, ahol komoly vita folyt arról a gyakorlatról, hogy a katonák és veteránok halála esetén az elnök levélben biztosítja együttérzéséről a hozzátartozókat, az öngyilkosok családja viszont nem kap részvéttáviratot. Ez azért is különös, mivel a temetéseket illetően Amerikában nincs különbségtétel, tehát a katonai tiszteletadás a zászlóval, valamint a huszonegy lövéssel a halál körülményeitől függetlenül kijár mindenkinek. Ennek ellenzői arra hivatkoznak, hogy az öngyilkosok elárulják katonai esküjüket, a bódult állapotban halálos balesetet szenvedők pedig az egyenruhájukhoz méltatlanul viselkedtek.
Visszatérve a kegyeleti gondoskodásról szóló rendelet másik fontos változtatására, a jogszabály eddig nem rendelkezett arról, hogy mi történjen abban az esetben, ha egy katonai temetőt felszámolnak, vagy a sírhely valamiért méltatlanná válik az elhunyt emlékéhez. Simicskó István ezért úgy határozott: ilyen esetekben a honvédség költségén gondoskodnak az exhumálásról és az újratemetésről. A kegyeleti gondoskodás keretében a hadsereg nem csak a költségeket viseli, hanem megszervezi, valamint le is bonyolítja a temetést – ha erről az elhunyt hozzátartozója lemond, akkor is segít a búcsúztatás előkészítésében. A hősi halottak és a Magyar Honvédség halottjai emlékének megőrzése érdekében ezeken túl síremléket is állítanak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!