Felemás siker a belügyi életpálya

Az érdekvédők szerint nőttek a bérkülönbségek az illetményemelés után.

– Tartunk attól, hogy jövő januártól az ígért újabb 5 százalékos emelést sem fogja mindenki megkapni, és több ezer ember maradhat ki ismét az emelésből – mondta a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára.

Nemcsak azzal van probléma Pongó Géza szerint, hogy a központi helyeken dolgozó tisztek, főtisztek a többieknél jobban jártak, mivel amúgy is magasabb volt a fizetésük, hanem azzal is, hogy a bérbe épített pótlékok nagyon eltérő képet mutattak a rendőrségnél. A járőröknél, készenlétiseknél például több pótlékot fizettek, mint máshol, azaz a „beépítésnél” több extra elem növelte az amúgy is magasabb alapbért.

Hasonló kritikával illette az életpályamodellt Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke is. Az érdek-képviseleti vezető lapunk kérdésére elmondta: a tárgyalások kezdetétől fogva folyamatosan puhult a kormány ajánlata. – Természetesen csalódottak vagyunk, mert nem azt kaptuk, amit reméltünk – fogalmazott, majd hozzátette: nem akarnak telhetetlennek tűnni, ugyanakkor mindenkinek figyelembe kell vennie, hogy olyan emberek jövedelmeiről megy az alkudozás, akik nap mint nap az életüket kockáztatják másokért.

Salamon Lajos kiemelte: az elmúlt tíz évben nem nőtt érdemben a tűzoltók fizetése, így az átlagos harmincszázalékos emelés, ha figyelembe vesszük az inflációt, valójában alig jelenthet többet egy-két százaléknál. Érthető azonban, hogy sokan még ennek is örülnek, mert legalább kaptak valamit, mindazonáltal a szakszervezet elnöke némileg képmutatónak tartotta a minisztériumi sikerpropagandát.

– Azt mondták, túl sokféle pótlék van a bérezési rendszerben, ezért ezeket beépítik az illetményekbe. A gyakorlatban mindez azt jelentette, hogy az embereket besorolták az új fizetési kategóriák valamelyikébe, s nem sokkal később ennek alapján megállapították azt is, kinek hány százalékos emelés jár – magyarázta Salamon. Szavaiból azonban kitűnt: a rendszer csak leírva tűnik egyszerűnek és logikusnak.

A szakszervezet szerint számos pótlék például – az ígéretekkel ellentétben – nyomtalanul eltűnt, vagyis egyes tűzoltók most kevesebbet kapnak annál, mint amennyi a besorolás előtti keresményük alapján járna nekik. A veszélyességi pótlékot ugyanakkor, amit eddig csak a „terepen” szolgálók kaptak, az irodisták, a „nyolcórázó” állomány pénzébe is beépítették.

A számos pótlék mellett kiegészítések is eltűntek, mint például az egykulcsos adó bevezetésekor megítélt kompenzáció. Ezt azok kapták, akik nem érték el a bruttó 210 ezer forintos keresethatárt. – Mivel a mostani emeléssel sok kolléga bruttó bére elérte az előbb említett szintet, innentől már nem kapja a kiegészítést, tehát ha valakinek volt mondjuk 15 ezer forintos kiegészítése, azt nem építették be a fizetésébe, így ő a délutános pótlék elvesztésével együtt már több mint 20 ezer forint mínuszban van! – mutatott rá a szakszervezet elnöke.

Salamon Lajos hangsúlyozta: a tárgyalások nem értek véget, szeretnék elérni a rendszer hibáinak kiküszöbölését, valamint a korkedvezményes nyugdíj eltörlése miatt beígért kompenzáció mielőbbi bevezetését.

– A kormány jelenlegi álláspontja szerint 2019-től az állomány minden tagja egy virtuális számlára kapja a kompenzáció összegét. Ezt a pénzt akkor veheti fel, amikor elhagyja a szakmát. Feltéve persze, hogy nem önhibájából bocsátják el – mondta a szakszervezet elnöke. Az érdekvédő azonban túl távolinak tartotta az időpontot, s mint mondta: „garanciára van szükségük, hogy tényleg mindenki hozzájut a pénzéhez, mivel ez a megoldás kísértetiesen hasonlít a magán-nyugdíjpénztári rendszerhez, annál pedig láttuk: egyetlen tollvonással államosítani lehet.”

Végül az új szolgálati törvény kapcsán Salamon Lajos rámutatott: valakinek a rendfokozata korábban utalt az illető pályán eltöltött idejére, tapasztalatára. Ezt most sikerült jól megkavarni. Többen négy rendfokozatot ugrottak, előfordul, hogy a frissen felszereltek magasabb rendfokozattal indítanak a beosztásuk miatt, míg a hosszú évek óta szolgáló kollégájuk elvesztette, és csak címzetes megjelöléssel használhatja a korábbi rangját.

A fentiekkel szemben a Belügyminisztériumnál (BM) úgy vélik, az életpályamodellel alapvetően minden rendben van, s bevezetését általános megelégedettséggel fogadták az érintettek. Kérdésünkre felidézték: a július 1-jén hatályba lépett, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (hszt.) a teljes életpályán átívelő karrierlehetőséget biztosít, emellett megteremtette a hivatásos állomány anyagi és erkölcsi megbecsülését is.

A jogszabály a 30 százalékos illetményemelést garantálja az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, zászlósok és tisztek számára. A minisztérium szerint az új illetményrendszert a korábbihoz képest jelentősen egyszerűbb és átláthatóbb módon, a bonyolult pótlékrendszer megszüntetésével alakították ki.

– A régi hszt.-ben a hat meghatározó illetményelemen felül több mint harminc pótlék szerepelt. Ehhez képest a jelenlegi rendszerben három fő illetményelem adja az alapilletményt. A beosztási illetmény a munkaköri értéket ismeri el, és az összege a munkaköri besorolás alapján megállapított szorzószámokkal négyévente növekszik. A szolgálati időpótlék ugyanakkor a tapasztalatot honorálja, míg a hivatásos pótlék ellentételezi azt a többlet- vállalást, amelyet a hivatásos állomány tagjai az esküjükben tesznek – tehát azt, hogy akár az életüket is kockáztatják a szolgálatellátás közben. A fentieken kívül összesen öt pótlék maradt, a nyelvtudási, a preferált településpótlék és a munkajogi jellegű pótlékok: így a veszélyességi, az éjszakai és a készenléti. Ez viszont nem jelenti a korábbi pótlékok elvonását, mivel azok beépültek a beosztási illetménybe, illetve a hivatásos pótlékba – fejtette ki a belügyi tárca.

A közlemény részletezi az illetményemelés módját is. Eszerint a számítás alapjául a 2015. június 30-i illetményt kellett figyelembe venni, valamennyi korábbi rendszeres illetményelem – beleértve a rendszeres pótlékokat, továbbá a tiszthelyettesek és zászlósok huszonnégyezer forintos kiegészítő juttatását is – összeadásával.

A tárca külön kitért az szja-kompenzáció kérdésére, amelyről fentebb Salamon Lajos beszélt. – A hivatásos állomány tiszthelyettes, elsősorban 10 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkező tagjai közül sokan részesültek 2015. június 30-án szja-bérkompenzációban, amelyet a 2011–2012. évi adó- és járulékváltozások (az egykulcsos adó bevezetése) ellentételezésére vezettek be korábban. Az adott összeget a fizetéssel együtt, havonta folyósították, így ténylegesen havi nettó illetményként jelentkezett. Tekintettel azonban arra, hogy az szja-kompenzáció egy adójogi jogintézmény és nem illetményelem, továbbá jogosultsági feltételei nagyban függtek – és ezzel párhuzamosan akár év közben is változhattak – a jogosult egyéni körülményeitől (például: családi kedvezményre jogosultság, házastárs jövedelme, gyermekek száma stb.), ezért ezt a jövedelemelemet az életpályamodell bevezetésénél nem lehetett figyelembe venni. A bérek növekedésével pedig a korábbi jogosultak számottevő része elvesztette jogosultságát erre a típusú kompenzációra, míg mások számára csökkent a kompenzáció mértéke – ismerte el a BM. A hivatalos adatok szerint a katasztrófavédelem 9986 fős hivatásos állományából július 1-je után alig több mint 2100-an részesülnek néhány ezer forintos szja-kompenzációban. Ám a BM úgy véli, nekik sincs okuk panaszra, hiszen igaz, hogy az illetményük nem emelkedett harminc százalékkal, de még így is átlagosan az ötödével többet vihetnek haza, mint korábban.

Érdemes egyébként megjegyezni, hogy az emelés az összes érintett esetében sem éri el a harminc százalékot. Az augusztusi és szeptemberi fizetések alapján az életpályamodell valójában átlagosan nettó 26 százalékos bérnövekményt eredményezett.