A világ legnagyobb emberi jogi szervezete a Fenced out (elkerítve) címet viselő huszonhat oldalas elemzés szerint – amely az AI szakértői által menekültekkel készített interjúkat és esettanulmányokat is tartalmaz – Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni.
Az elemzés szerzői úgy vélik: a magyarországi intézkedések szerkezeti szintű fenyegetést jelentenek a törvényesség érvényesülésére és az emberi jogok tiszteletben tartására, és ezt az Európai Unió más tagországai, illetve intézményei nem hagyhatják figyelmen kívül.
Magyarország elszánt törekvése arra, hogy kitérjen a menekültekkel szembeni kötelezettségei elől, nemcsak magyar probléma, hanem az Európai Unió problémája is. Az EU-nak ezért hivatalosan tárgyalásokat kell kezdenie hazánkkal az uniós alapszerződés hetedik cikkelyében foglaltak alapján annak érdekében, hogy a magyar migrációs és menekültügyi politika összhangba kerüljön az uniós joggal és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel – fogalmaz az Amnesty International csütörtöki elemzése.
Az AI szerint kétségtelen, hogy idén eddig igen sok migráns kért menedékjogot Magyarországon, és ez jelentős, „bár nem teljesen előreláthatatlan” kihívások elé állította az országot.
Magyarország viseli az EU „szerkezetileg kiegyensúlyozatlan” menedékjogrendszeréből eredő terhek komoly hányadát, ugyanakkor nem hajlandó részt venni az e hiányosságok megszüntetését is célzó közös EU-erőfeszítésekben – áll az elemzésben, amely súlyosan problematikusnak nevezi a menekültválságra adott magyar válaszintézkedéseket.
A tanulmány szerint az Amnesty International szakértői szeptemberben két ízben tettek tényfeltáró látogatást Magyarországon, és ötvenhét interjút készítettek menekültekkel a budapesti Keleti és Nyugati pályaudvaron, valamint a bicskei befogadó központban és a röszkei határátkelő térségében. A szervezet képviselői az általuk tapasztalt szeptemberi állapot alapján egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország nem biztosít megfelelő befogadási körülményeket a menedékkérőknek, igyekszik más országokra – elsősorban Szerbiára – hárítani annak felelősségét, hogy a menedékkérők haladéktalan és hatékony elbírálási eljárásban részesüljenek, és a vonatkozó EU-jogot sértő módon alkalmazza a biztonságos kiinduló ország, illetve a biztonságos harmadik ország koncepcióját.
Az interjúkra alapuló esettanulmányok között szerepel egy beszámoló például arról, hogy egy család tagjait, köztük egy hét hónapos terhes nőt tizenhat órán át tartottak rendőrségi őrizetben étel és ital nélkül, majd ujjlenyomatot vettek tőlük, mielőtt elengedték őket.
Egy harminckét éves iraki nő azt mondta az Amnesty International képviselőinek, hogy szeptember elején a tatabányai rendőrőrsön – miután nem volt hajlandó az ujjlenyomat-vizsgálatra – egy rendőr nő a falnak lökte olyan erővel, hogy az eséstől eltört a combja. Elmondása szerint előzőleg reggel hét órától éjfélig étel és ital nélkül tartották fogva férjével együtt a rendőrségen.
Az Amnesty International a csütörtöki jelentésben aggályosnak nevezte az Országgyűlés által szeptember 21-én elfogadott határozatot, amelynek alapján a határra vezényelt katonák kényszerítő eszközöket is használhatnak. Az emberi jogi szervezet véleménye szerint ez lehetővé teszi a túlzott mértékű erő alkalmazását, ami súlyos sérülés vagy akár halál okozásának kockázatával jár.
Az AI által megfogalmazott ajánlások között szerepel, hogy Magyarország vonja vissza az illegális határátlépést „kriminalizáló” törvénymódosítást, és utasítsa a határok biztosítására kirendelt alakulatokat, hogy először, erő alkalmazása előtt mindig folyamodjanak erőszakmentes módszerekhez.
Az Amnesty International az Európai Bizottságnak javasolja, hogy minden lehetséges eszközzel, akár kötelezettségszegési eljárással is érje el Magyarországnál az EU-jogszabályok maradéktalan betartását. A szervezet javasolja a hetedik cikkelyben foglalt „megelőző mechanizmus aktiválását” is, valamint azt, hogy az EU-társállamok ne küldjenek vissza menedékkérőket Magyarországra, tekintettel a magyar befogadási körülmények és a menedékjogi eljárások hiányosságaira.
