Strandpapucsban vagy sokszor cipő nélkül szállnak fel a vonatokra a magyar–horvát határon lévő Gyékényesnél azok a migránsok, akiket a horvát oldalról, a zöldhatáron át küldenek szinte folyamatosan Magyarországra. Naponta hat-hét csoport érkezik, ami 7-8 ezer embert jelent. Bár korábban más átkelőkön, így például Beremendnél, Magyarbólynál és Letenyénél is jöttek, mára kizárólag a zákányi, illetve a közvetlenül mellette lévő gyékényesi terület maradt a migránsoknak.
– Hová megy a vonat, illetve van-e mosdó valahol? – legtöbbször ezek a kérdések hangoznak el az érkezők részéről – számolt be tapasztalatairól Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa, országgyűlési képviselő, aki a napokban tett látogatást a térségben. Mint mondta, ezek az emberek nem a kijelölt határátkelőhelyen jönnek Magyarországra, nem is oda viszik őket a horvátok, hanem az átkelőtől mintegy 400-500 méter távolságra, a már elkészült kettős határzáron, azaz a gyorstelepítésű drótakadályon és a több mint háromméteres kerítésen hagytak számukra egy csaknem 10 méter széles szabad részt. Ezen a résen fogadják őket a rendőrök, akik átvezetik őket a gyékényesi vasútállomásra.
A rés és a vasútállomás közötti táv pár száz méter, ezt kell megtenniük a migránsoknak. A legtöbben hiányos ruházatban kelnek útra, nagy pakkokat sem lehet látni náluk, így nyilván megviseli őket az utazás és a hideg. Az esős időben épp ezen a szakaszon rendszeresen előfordul, hogy az átázott, sáros talajba beleragadnak a cipők, amelyekért nem mennek vissza, inkább mezítláb szállnak fel a szerelvényre.
Egy kocsiban nagyjából 120 ember fér el, viszont a szerelvények sokszor tíznél is több kocsiból állnak, így akár 1300 embert is vihetnek a nyugati határig. A mellékvágányon, a 14-es peronnál álló vonatoknál a segélyszervezeteknek 10 percük van arra, hogy az ablakokon át inni- és ennivalót juttassanak az embereknek. – Létezik egyfajta hallgatólagos megállapodás a helyszínen segítő Magyar Vöröskereszt és a Migration Aid között; előbbi az első néhány kocsiba juttat el élelmet, míg utóbbi szervezet a középső és a hátsó részen segít – avatott be a részletekbe Szabó Szabolcs. Arról, hogy kik érkeznek, annyit mondott: Afganisztánból elsősorban fiatal férfiak jönnek, de a migránsok nagy része szírnek mondja magát, és onnan családok érkeznek, egyedülálló alig van közöttük.
Helyiek elmondása szerint egyszer fordult eddig elő, hogy az egyik csoportnál valamiért lemaradtak az egyébként korrekten, segítőkészen viselkedő magyar rendőrök, ekkor a migránsok maguktól szálltak fel a vonatra, és várták az indulást. A képviselő egyébként feltette a kérdést: ha a zöldhatáron nyitnak folyosót a menedékkérőknek, akiket mindenféle kontroll és regisztráció nélkül engednek át, akkor miért volt szükség a kerítésre, illetve miért hangoztatta a kormány, hogy megvédi az unió és Magyarország határát?
A kerítésépítés akkor nyerhet értelmet, ha a kormány dönt a horvát zöldhatár lezárásáról is, ennek azonban nincs időpontja, és nem valószínű, hogy egy esetleges osztrák vagy német szigorítás nélkül így határozna a kormány. Az ugyanis kezelhetetlen helyzetet eredményezne a horvát oldalon.
Az utánpótlás mindenesetre folyamatos az egyre zordabb időjárás és az eső ellenére is. Csak a hét végén, péntektől vasárnap éjfélig több mint 23 ezren lépték át illegálisan a határt. De Horvátországba is áramlanak a migránsok Szerbia felől. A tudósítások szerint a menedékkérők között nagyon sok a nő, a gyerek és a mozgássérült, ez megerősíti azokat az információkat, amelyek a gyékényesi „rés” környékéről érkeztek. A hideg idő miatt a migránsok közül sokan eleve betegen érkeznek a befogadóállomásokra. Még délebbre hasonlók a problémák: a dél-szerbiai Presevóba egyre több migráns érkezik Macedónia felől.
Eközben tegnap katonák, rendőrök, vízügyi szakemberek és erdészek közösen, motorcsónakokkal mérték fel a magyar–horvát határon a Dráva partját. Elsősorban a Szentborbás és Drávaszabolcs közötti szakaszt térképezték fel, amely alapvetően ártéri erdő. Ezzel annak felmérése lehetett a cél, hogy hol vannak a határzár esetleges gyenge pontjai.
A parlamentben továbbra is napirenden volt a migránskérdés. – A magyar és az uniós, illetve a schengeni határ védelmében olyan együttműködés van kialakulóban, amelyre több száz éve nem volt példa – mondta napirend előtt Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője szerint a visegrádi országok, amelyek rendőrökkel és katonákkal segítenek a határvédelemben, ezzel elismerik, hogy a magyar műszaki határzár fontos eszköz a schengeni szabályok betartásához.
Magyar Levente, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium államtitkára üdvözölte, hogy immár egy sor európai ország osztja azt az álláspontot, miszerint a tömeges bevándorlás nem kívánatos jelenség, mi több, hajlandók csatlakozni Magyarország erőfeszítéseihez. A horvátokkal való kapcsolatról azt mondta, noha egyre nehezebb konszolidált válaszokat találni a horvát miniszterelnök Magyarországot kritizáló kijelentéseire, örömmel vette, hogy a horvát államfő a közelmúltban érdeklődést mutatott a V4-ekkel létrejövő katonai együttműködéshez való csatlakozás iránt.
