Pártállami múlt: mit rejtenek a mágnesszalagok?

A mágnesszalagok nem a pártállami diktatúra ügynökeinek teljes listáját tartalmazzák, ezektől önmagukban nem várható az állambiztonsági múlt teljes körű feltárása – mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy megkezdték az 1970-es és 1980-as évekbeli titkosszolgálati adatbázisok kutatását.

Az állambiztonsági múlt feltárását egy mégoly teljes ügynöklista sem oldaná meg, hiszen a puszta tény, hogy valaki besúgó volt, nagyon keveset árul el az illető valódi tevékenységéről. Nagyon eltérő élethelyzetekben váltak ügynökké az emberek. Volt, aki önként, meggyőződésből, illetve anyagi vagy más előnyök érdekében jelentett, míg mások súlyos kényszer hatására. Nagyon eltérő lehetett az is, milyen hátrányt okoztak a megfigyelteknek, hiszen volt, aki az állambiztonság számára hasznos jelentéseivel sok ember életét tette tönkre, míg mások próbáltak minél kevesebbet ártani embertársaiknak. Az ügynökök élete is nagyon eltérően alakult. Volt, aki pártállami mércével mérve kifejezetten sikeres karriert alapozott meg, míg mások belerokkantak a besúgói létbe – fejtette ki Földváryné Kiss Réka. Az ügynökök feltárása mellett legalább olyan fontos az őket tartó hivatásos állomány tevékenységének megismertetése – tette hozzá.

A közeljövőben megjelenik az ÁBTL munkatársaival közösen készített kiadvány, amelynek az a célja, hogy különféle ügynöktörténeteken keresztül mutasson be eltérő életpályákat és érzékeltesse, mennyire nehéz rekonstruálni, megérteni és megítélni a diktatúra által ránk hagyott töredékes, nemegyszer manipulált információkból az állambiztonsági múltat, a diktatúra elnyomó gépezetének működését. Ebben a hosszú és nehéz munkában a mágnesszalagokból kinyert információhalmaz a múlt feltárásának egyik lehetséges eszköze – mondta az elnök.

A NEB kiemelten foglalkozik az 1945-ös eseményekkel, amelyek jelentős mértékben megalapozták a kommunista hatalomátvételt és a pártállami diktatúra kiépítését. A napokban az Akadémián tartott, Váltóátállítás című konferencia előadásai is jól mutatják, miként fordult át az ország az egyik diktatúrából szinte azon nyomban a másikba. A vidéki eseményekre fókuszáló levéltári kutatások szerint a szovjet hadsereg bevonulása után újrainduló helyi közigazgatás szervei és a népbíróságok hamar a pártpolitika kiszolgálójává, a kommunista hatalomátvétel eszközévé váltak. A rendszer nem 1948 után torzult el, már 1945-ben megindult az elitcsere, a kommunista diktatúra előkészítése – hívta fel a figyelmet.

2015 a Gulag emlékéve Magyarországon, így a hetven éve, a második világháború végén a Szovjetunióba hurcoltak történetének feltárásában is részt vállal a NEB. Ez a sok százezer embert sújtó társadalmi trauma 1990-ig tabu volt, és azután sem került be súlyának megfelelő mértékben a köztudatba – hívta fel a figyelmet.

Jövőre 1956-os emlékév lesz, ehhez is kapcsolódva a NEB szeretné bemutatni, milyen sokarcú volt az a mozgalom, amely a nemzeti függetlenségért harcolt a szovjet diktatúra ellen. Céljuk az eddiginél jobban feltárni a vidéki, gyakran köztörvényes büntetőeljárások formájában zajló megtorlásokat és a perekben eljáró ügyészek, bírák életpályáját.

A NEB egyre gazdagodó honlapján – www.neb.hu – már megtalálható az 1956 és 1962 közötti állambiztonsági szervezet felépítése és vezetői, valamint a pártállam csúcsszervében, az MSZMP Politikai Bizottságában hatalmat gyakorlók részletes életrajza.