Míg az életpályamodell bevezetése előtt a pedagógusok kötelező óraszáma fixen heti 22 volt, a mostani tanévben a tanárok több mint nyolcvan százalékának ennél több órát kell megtartania – derül ki Rétvári Bence tájékoztatásából. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára az LMP-s Ikotity István írásbeli kérdésére közölte: a hatályos szabályok szerint a teljes munkaidőből 22-26 óra rendelhető el tanórai és egyéb foglalkozások megtartására, de a jogszabályi minimum – vagyis a 22 óra – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alkalmazásában álló tanárok mindössze 18,4 százalékára vonatkozik. Az állami intézményekben dolgozó pedagógusok 12,4 százaléka 23 órát tanít, egyharmaduknak 24 órát írt elő a munkáltató, a maradék 36,5 százalék pedig 25-26 órát kénytelen tartani.
Ismeretes, a letanított órákon túl összességében a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát kell az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölteni, a maradék nyolc órával pedig szabadon lehet gazdálkodni.
Azok, akik a minősítések révén eljutnak a mesterpedagógusi fokozatig, többszörösen is jól járnak, hiszen nemcsak a fizetésük lesz jelentősen magasabb az alsóbb életpályaszinteken lévő kollégákénál, de a szakértői feladataik ellátásáért munkaidő-kedvezmény is jár nekik. A tanfelügyeleti ellenőrzésben, minősítő vizsgán, minősítési eljárásban vagy szaktanácsadói feladatok ellátásában szakértőként részt vevő tanároknak nem lehet heti 18-nál több órájuk (óvodapedagógusok esetén 25-nél), s emellett heti egy napra mentesíteni kell őket a munkahelyen történő munkavégzés alól is. A heti egy „szakértői nap” akkor is megilleti a mestertanárt, ha aznapra esetleg nem kapott szakértői megbízást.
Ez pedig a pedagógus I. és pedagógus II. kategóriában lévő kollégákra ró többletterheket. Szakszervezeti forrásaink szerint számos köznevelési intézményben jelent nehézséget, hogy amíg a mestertanárok szakértői munkáik miatt távol vannak, addig az intézménybeli feladataikat a többieknek kell ellátni, vagyis rendszeres helyettesítésekre van szükség – miközben ezért rendszerint nem jár túlóradíj a helyettesítő félnek. Különösen ott okoz gondot a távollévők pótlása, ahol kicsi a tantestület, ilyenek például az óvodák. Hiszen míg egy átlagos iskolában sokszor ötvenfős a tanári kar, addig az óvodákban előfordul, hogy legfeljebb egytucatnyi nevelő dolgozik, így már egy-egy kolléga kiesése is megnehezítheti a munkaidő szervezését.
Persze a nagy létszám sem jelent feltétlenül könnyebbséget: az ország vezető iskolájának számító budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban a 110 fős tantestületből információink szerint várhatóan több mint 40-en lépnek januártól mester- vagy kutatószintre, vagyis a tanárok igen jelentős részét érinti majd a munkaidő-kedvezmény. Paradox módon minél több a kiemelkedő szakmai képességű tanár, annál nehezebb összeállítani az órarendeket. A kedvezményt pedig egyre többeknek kell biztosítani: januárban több mint ötezren léptek mesterpedagógusi kategóriába, jövőre pedig az előzetes becslések szerint további háromezren fognak.
A szakértői feladatok alól ráadásul senki sem bújhat ki, mert aki nem végzi el az Oktatási Hivatal által neki kirendelt munkát, azt visszaminősítik alacsonyabb bérfokozatba. A Pedagógusok Szakszervezete év elején készített már felmérést a munkaterhekről: a tanárok közel 90 százaléka állította, hogy több időt tölt munkával, mint az életpályamodell bevezetése előtt.
