Hónapok óta késik az élelmezési program

A várandós anyák élelmiszersegélyét olyan ellátásra való jogosultsághoz kötötték, amit már márciusban megszüntettek.

Az Európai Bizottság már tavaly decemberben jóváhagyta a legszegényebb kisgyermekek és családjuk étkezését segítő, döntő részben uniós forrásból megvalósítandó programot. Ezután Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára úgy nyilatkozott, reményeik szerint már idén januárban ki tudják írni az első pályázatokat, így a mélyszegénységben élő, óvodába még nem járó gyermekek mielőbb hozzájutnak a megfelelő élelemhez, vitaminokhoz és alapvető tisztálkodási cikkekhez. A Magyar Nemzet kérdésére azonban később már az év első negyedévét jelölte meg a szaktárca indulási időpontként, végül pedig szeptemberre tették át a projekt kezdését.

Most kiderült, hogy még novemberben sem indul el a program, pedig a hideg idő beköszöntével egyre nagyobb szükség lenne a nyomorban élő gyermekek megsegítésére.

– A Rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP) megvalósításának hoszszú előkészítését indokolja, hogy a hangsúlyt a rendszeres étkeztetésre kívánjuk helyezni. A korábban nyújtott élelmiszer pusztán segély volt, ezen most változtatni szeretnénk, s az érdemi segítséget kívánjuk előtérbe helyezni – ezzel indokolta Rétvári Bence a kilenc hónapos csúszást október közepén, Korózs Lajos szocialista képviselőnek írt válaszában, amelyben a politikus arról érdeklődött, mikor indulhat el végre a súlyos késedelemben lévő élelmezési program. Rétvári egy újabb, napokban született írásbeli válaszában is elismerte, hogy még mindig nem működik a program, arra azonban nem felelt, hogy mikor kaphatnak végre enni a rászoruló gyerekek, idősek és hajléktalanok.

Kiderült ugyanakkor az is, hogy a program előkészítői súlyos hibát vétettek, amely miatt a mélyszegénységben élő, első gyermeküket váró édesanyák kiszorulhatnak az élelmezési támogatásból, holott eredetileg ők lennének annak az egyik kiemelt célcsoportja. Az első babát váró nők közül ugyanis csak azok kaphatnak élelmiszersegélyt, akik jogosultak a lakásfenntartási támogatásra, csakhogy ezt az ellátást idén március 1-jével kifutó rendszerben megszüntették, idén év végéig pedig az utolsó rászoruló család lakásfenntartási támogatás iránti jogosultsága is lejár.

Rétvári szerint a hatalmas baki oka az, hogy a jogosultsági feltételeket a még 2014. évben előkészített és elfogadott operatív program rögzíti, a szociális törvényből pedig csak 2015. március 1-jei hatállyal került ki a lakásfenntartási támogatás. Hozzátette: az operatív program szövegét kizárólag az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéssorozat eredményeként lehet módosítani. Rétvári érvelése ugyanakkor erősen sántít, hiszen a lakásfenntartási támogatást idén márciusi hatállyal megszüntető törvénymódosítást már tavaly decemberben elfogadta a parlament, ráadásul a jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése már hónapokkal korábban, 2014 őszén megkezdődött.

A Magyar Államkincstár adatai szerint egyébként az elmúlt kilenc hónapban folyamatosan csökkent a lakásfenntartási támogatásra jogosultak száma, ma már kevesebb mint harmadannyian kapnak támogatást, mint tavasszal: idén márciusban még közel 305 ezer személy volt jogosult, májusban már csak 204 ezer, júniusban pedig mindössze 183 ezer. Szeptemberben 129 600-an kaptak pénzt, októberben pedig mindössze 91 ezer.

A Rászoruló személyeket támogató operatív program egyébként 85 százalékban uniós támogatással valósul meg, a magyar kormány a költségek 15 százalékát állja. Ha a program végre elindul, a 30 milliárd forint több mint 50 százalékát, 16 milliárdot a gyermekszegénység csökkentésére fordítják. Ennek keretében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő – kiemelten az egy–három éves – gyermekek kapnak majd a szükségleteiknek megfelelő, egészséges ételeket tartalmazó élelmiszersegélyt.

Jelenleg a 3 év alatti, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma 55-60 ezer főre tehető. A gyerekek tisztálkodószereket, az évszaknak megfelelő ruházatot és akár tűzifát is kaphatnak a program keretében. A fedél nélküliek esetében a téli időszakban szükséges ételosztásra költenek, kísérő intézkedésként pedig segítik az érintettek társadalmi felzárkózását. A rendkívül alacsony jövedelműek – azok a rokkantsági vagy nyugellátásban, időskorúak járadékában részesülők tartoznak ide, akiknek jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 130 százalékát – szintén élelmet, illetve a napi életvitelhez szükséges cikkeket kaphatnak.

Rétvári Bence Korózsnak írt válaszában leszögezte: az RSZTOP keretében a segélyezés gyakorisága emelkedni fog. Az alapvető fogyasztási cikkek, például az évszaknak megfelelő ruházat csak a gyerekeknek jár majd, az alacsony rokkantsági vagy nyugellátásban részesülők kizárólag élelmiszersegélyben részesíthetők. A hajléktalanok az év minden munkanapján napi egyszeri étkezést kapnak majd, közülük átlagosan négyezren juthatnak majd naponta ételhez.