A csütörtöki találkozó után tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy az érintett területekről diverzáns csoportokat küldhetnek Európába, és ennek az eredménye a terror. Szerinte a párizsi terrortámadások után már nem terrorfenyegetésről, hanem valóságos terrortámadásokról kell beszélni, és Magyarország komolyan veszi a terrorháborút.
Orbán Viktor szerint a délről érkező migránshullámot még szigorúbban kell ellenőrizni. A miniszterelnök elmondta: biztosította a NATO főtitkárát, hogy Magyarország folytatja azokat a missziókat, amelyekben részt vesz. Emlékeztetett: eredményes a magyar közreműködés a NATO kereteiben a balti térség légtérvédelmében, és egységet küldtek Litvániába is az elmúlt évben. Magyarország az Afganisztánban vállalt kötelezettségeit 2016-ban is teljesíti, a nemzetközi missziókban való részvételét az élőerőt tekintve nem csökkenti.
Közölte: a magyaroknak jó okuk van arra, hogy büszkék legyenek a katonáikra, amint a magyar kormány is büszke arra, hogy ezer kiváló magyar katona teljesít szolgálatot missziókban az ország határain kívül. Ezt „az arányt és mértéket fenn fogjuk tartani” – tette hozzá.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a NATO walesi csúcstalálkozóján ígéretet tett arra, hogy Magyarország a többi országgal egyezően emeli a katonai kiadások mértékét. A cél az, hogy a hadi kiadások elérjék a nemzeti össztermék 2 százalékát, ez hosszú távú cél, és minden évben növelni kell a kiadásokat – magyarázta.
Úgy vélte, ez Magyarország nemzeti érdeke is, a hadsereg erősítése szükséges és elengedhetetlen, mert „a magyar hadsereg ma nincs abban az állapotban, hogy az ország katonai biztonságához kellő mértékben hozzá tudjon járulni”. „Az erő mértékét” növelni kell, ez a nemzeti érdekünk, és meg is tesszük – mutatott rá.
Orbán Viktor kifejtette: két válsággóc fenyegeti jelenleg a térségünket. Az egyik az ukrajnai helyzet, és Magyarország Ukrajnával a lehető legszorosabban együttműködik, jó irányba fejlődik az ország, de még messze van attól, hogy stabil országnak lehessen tekinteni, ezért Magyarország minden segítséget megad Ukrajna stabilizálásához – mondta. Közölte: a másik válsággóc a déli térség, ahonnan a migránsok és velük együtt terroristák is érkeznek ma Európába. Magyarország itt is jelentős szerepet vállal, pénzügyi segítséget nyújt és katonákat is küld, akik részt vesznek a kiképzési feladatokban, fontos szerepet játszanak a nemzetközi közösség elismerését is kiváltva.
A kormányfő kijelentette: a migránshullám kezelésében az ellenőrzéseket még szigorúbbá kell tenni, mindenkiről tudni kell, kicsoda, honnan jött és mit akar, ennek hiányában nem lesz béke és biztonság Európában, az emberek életét csak így lehet megvédeni.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta: a múlt heti párizsi terrortámadások nemcsak ártatlan emberek ellen irányultak, hanem alapvető értékeink, a nyitott, szabad, demokratikus társadalmak ellen is, és ezeket meg kell védeni.
Kiemelte: Magyarország értékes szövetségese a NATO-nak, több különböző módon is hozzájárul a biztonságunkhoz. Jens Stoltenberg közölte, nagyon hálás, amiért Magyarország részt vesz a balti térség és Szlovénia légterének védelmében, továbbá hozzájárul az afganisztáni és koszovói műveletekhez. A NATO főtitkára üdvözölte, hogy a magyar kormány bejelentette védelmi kiadásainak növelését, ez – mondta – fontos Magyarországnak és az egész szövetségnek. Úgy látja, nagy kihívásokkal nézünk szembe Európában. Több NATO-tagállam felajánlotta támogatását Franciaországnak, hírszerzési információkat osztanak meg egymással. Azt is vizsgálják, hogyan tudnak további, helyi kapacitásokat létesíteni az érintett régióban, hogy a kormányok képesek legyenek megvédeni magukat és maguk is felléphessenek a szélsőségek és a terrorizmus ellen a saját erejükkel, amelyet a NATO támogat. Ez az oka annak, hogy a NATO aktívan részt vesz az afganisztáni védelmi erők kiképzésében, és más országokban is hasonló tevékenységet végez – magyarázta. Mint mondta, azért fontos ezen országok védelmének megerősítése és stabilitása, mert ha ők képesek fellépni a szélsőségesekkel szemben a saját területükön, akkor „mi is nagyobb biztonságban vagyunk”.
Jens Stoltenberg szerint a migrációs válság valójában humanitárius kérdés, és ha a problémát a gyökerénél, vagyis a bevándorlók hazájának számító régióban kezeljük, és politikai megoldást javasolunk a térség konfliktusaira, a saját védelmünket is garantáljuk.
Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban a főtitkár úgy vélekedett, Oroszország egyre agresszívabb Ukrajnában, és a közelmúltban a tűzszünet megsértése egyre gyakoribb. Aggasztó a lehetősége annak, hogy kiújulhat a harc Kelet-Ukrajnában, ezért minden félnek teljes mértékben be kell tartania a minszki megállapodást és a tűzszünetet – hangoztatta.
Jens Stoltenberg végül közölte: a NATO reagál a megváltozott biztonsági környezetre, megduplázták a válaszadó erőik méretét, új akciócsoportot hoztak létre, amely képes órákon belül reagálni. Emellett irányító központokat létesítettek nyolc szövetséges kelet-közép-európai országban, és Magyarországon is lesz ilyen. Továbbá növelték a jelenlétet a szövetség keleti részén – mondta.
