A Magyar Lapkiadók Egyesülete tiltakozik. Szerintük a jogszabály törvénybe iktatása esetén durván beleavatkozik, és sérti a vállalkozások alaptörvényben, uniós szerződésekben és egyéb jogszabályokban rögzített függetlenségét, illetve szabadságát, csorbítja a sajtószabadságot és elősegíti a cenzúrát.
A Magyar Nemzet által megkérdezett médiajogász közölte, „tulajdonképpen ez egy jó hír a sajtó munkatársai számára, hiszen ha elfogadják a törvénymódosítást, mindenki előtt ismertté válik, hogy ki volt vagy ki lesz az ügynök a szerkesztőségben”. Polyák Gábor – komolyra fordítva a szót – elmondta: nehéz értelmezni a kezdeményezést, mivel nem tudjuk, mit ért a tárca tartalomszolgáltatók alatt. – Ha valóban a médiumokat, akkor az komoly problémákat vet fel. Nehéz alkotmányos indokot találni egy efféle intézkedéshez. Mert mi dolga lenne egy „titkos ügynöknek” a szerkesztőségben? Megfigyelni az újságírókat? Hozzájutni a törvény által védett adatokhoz: például az informátorok nevéhez és elérhetőségéhez? – tette fel a kérdéseket a jogász. A szakember szerint ha az Alkotmányvédelmi Hivataltól valaki megjelenik egy szerkesztőségben, az könnyen a sajtószabadság korlátjává válhat, mivel az adott lap, tv vagy rádió dolgozói úgy érezhetik: az állam ellenőrzés alatt tartja őket.
– Fedett nyomozók eddig is előfordulhattak bárhol, akár még egy szerkesztőségben is. Viszont az alkalmazásuknak fontos korlátja a célhoz kötöttség és az arányosság elve. Ha ez elvész, akkor a jelenlétük sértheti a sajtószabadságot, valamint az emberi és üzleti jogokat egyaránt – közölte lapunkkal Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász úgy vélte, hogy a törvény elfogadása esetén uniós vizsgálat, adott esetben pedig kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.
