Pártállami időket idéző, vállalhatatlan, elfogadhatatlan – így jellemezték többen is, hogy az Országgyűlés előtt lévő egyik belügyminisztériumi törvénymódosító javaslatot úgy is lehet értelmezni, miszerint titkosszolgákat ültethetnének a médiumok szerkesztőségeibe. A Pintér Sándor által jegyzett – egyébként 35 oldalas – törvénymódosító javaslat egyik passzusa a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló jogszabály egy részét írná át. A beterjesztett szöveg azt mondja ki, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatójának kezdeményezésére – többek között – a „tartalomszolgáltatók” munkaviszonyt létesítenek a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársaival. A gond az, hogy sem ebben, sem a nemzetbiztonsági törvényben nincs definiálva, kik is a tartalomszolgáltatók. Több értelmezés szerint is ez annyira tág fogalom, hogy a különféle médiumok, vagyis az újságok, rádiók, televíziók, internetes portálok is beleérthetők.
A szöveg miatt az összes ellenzéki frakció felháborodott. Az MSZP-s Harangozó Tamás már egy módosító javaslatot is benyújtott, amely teljes egészében kivenné az erről szóló részt az indítványból. A Jobbik ugyancsak elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, amely „ügynökök felvételére kötelezné a médiatartalom-szolgáltatókat”. Mirkóczki Ádám, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja szerint „Pintér a legrosszabb kommunista időket idéző módon politikai komisszárokat kíván a szerkesztőségekbe ültetni”.
Az LMP-s Szél Bernadett lapunknak nyilatkozva ugyancsak vállalhatatlannak nevezte, hogy egyáltalán felmerült a Belügyminisztériumban, hogy „a média nyakára titkosszolgákat ültessen”. Kerestük az ügyben a Fideszt is, de sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre nem kaptunk választ.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint ugyanakkor a javaslatot „a magyar ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza”. Közölték, szó sincs arról, hogy online újságok, tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak. Az indítvány mindössze „azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt” a világon mindenhol, vagyis hogy a távközlési szolgáltatóknál – például a mobiltelefon-társaságoknál – legyenek ilyen alkalmazottak. A Belügyminisztérium ugyanakkor az Index megkeresésére nem cáfolta, hogy a szöveget az ellenzék értelmezése szerint is lehet érteni. A tárca jelezte is, hogy az Országgyűlés bizottságainak jövő heti ülésein van lehetőség a módosításra.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete tiltakozik. Szerintük a jogszabály törvénybe iktatása esetén durván beleavatkozik, és sérti a vállalkozások alaptörvényben, uniós szerződésekben és egyéb jogszabályokban rögzített függetlenségét, illetve szabadságát, csorbítja a sajtószabadságot és elősegíti a cenzúrát.
A Magyar Nemzet által megkérdezett médiajogász közölte, „tulajdonképpen ez egy jó hír a sajtó munkatársai számára, hiszen ha elfogadják a törvénymódosítást, mindenki előtt ismertté válik, hogy ki volt vagy ki lesz az ügynök a szerkesztőségben”. Polyák Gábor – komolyra fordítva a szót – elmondta: nehéz értelmezni a kezdeményezést, mivel nem tudjuk, mit ért a tárca tartalomszolgáltatók alatt. – Ha valóban a médiumokat, akkor az komoly problémákat vet fel. Nehéz alkotmányos indokot találni egy efféle intézkedéshez. Mert mi dolga lenne egy „titkos ügynöknek” a szerkesztőségben? Megfigyelni az újságírókat? Hozzájutni a törvény által védett adatokhoz: például az informátorok nevéhez és elérhetőségéhez? – tette fel a kérdéseket a jogász. A szakember szerint ha az Alkotmányvédelmi Hivataltól valaki megjelenik egy szerkesztőségben, az könnyen a sajtószabadság korlátjává válhat, mivel az adott lap, tv vagy rádió dolgozói úgy érezhetik: az állam ellenőrzés alatt tartja őket.
– Fedett nyomozók eddig is előfordulhattak bárhol, akár még egy szerkesztőségben is. Viszont az alkalmazásuknak fontos korlátja a célhoz kötöttség és az arányosság elve. Ha ez elvész, akkor a jelenlétük sértheti a sajtószabadságot, valamint az emberi és üzleti jogokat egyaránt – közölte lapunkkal Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász úgy vélte, hogy a törvény elfogadása esetén uniós vizsgálat, adott esetben pedig kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.
