A tárcavezető múlt héten nyújtott be módosítócsomagot a rendvédelmi szervek jogviszonyáról. A 34 oldalas dokumentum 38. paragrafusa szerint – ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik – egy sor intézmény, köztük az alkalmazás- és tartalomszolgáltatók kötelesek jogviszonyt létesíteni.
Az illetékes minisztérium az Indexnek nem cáfolta, hogy ilyen értelmezése lehet a javaslatnak. A belügyi tárca ugyanakkor közölte: „a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító javaslatok benyújtására kerül sor, melyekről a honvédelmi és rendészeti bizottság várhatóan jövő heti ülésén fog dönteni” – vagyis még semmi nem dőlt el.
Pintér egyébként a módosítócsomag indoklásában nem tér ki külön arra, hogy mégis milyen tartalomszolgáltatókra gondol, hiszen ez tág kör, az internetes szolgáltatóktól a zenei megosztó site-okon át az online, újság- rádió- és televízió-szerkesztőségekig terjed.
Hasonló szabályok vonatkoznának egyébként a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervekre, a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetekre, a hírközlési és postai szolgáltatókra, a központi energiaellátóra vagy éppen a hadiipari kutatással foglalkozó üzemekre és intézményekre is.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete közleményben tiltakozott és a hivatkozott módosítás azonnali visszavonását követeli. „Ez a jogszabály törvénybe iktatása esetén durván beleavatkozik és sérti a vállalkozások alaptörvényben, uniós szerződésekben és más egyéb jogszabályokban rögzített függetlenségét, illetve szabadságát, csorbítja a sajtószabadságot és elősegíti a cenzúrát” – írják.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleménye szerint félremagyarázás, hogy titkosszolgálati munkatársak kerülnének az online tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe.
Mint írják, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot „a magyar ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza: azaz szó sincs arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak”.
A közlemény szerint a javaslat „azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt”, nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában, vagyis hogy a távközlési szolgáltatóknál – például a mobiltelefon-társaságoknál – legyenek ilyen alkalmazottak.
