Komlósi Csaba, az ellenzéki párt kulturális szakszóvivője erről azt követően beszélt vasárnap az MTI-nek, hogy budapesti sajtótájékoztatóján korrupciómentes kultúra- és sportfinanszírozást követelt. Hangsúlyozta, hogy a tao-pénzek már beépültek az intézmények mindennapi költségvetésébe. Szerinte az alapötlet nem rossz, ezért nem kell eltörölni az egész rendszert, azonban több ponton változtatni kellene rajta, hogy fenntartható legyen. Komlósi Csaba az egyik problémát abban látja, hogy a tao-pénzek különböző „ügyeskedések” révén részben visszaáramlanak a „feladókhoz”, ezért szigorúbban kellene szabályozni a rendszert, másrészt – szerinte – a tao-pénzek részben a kormánypártok politikai „holdudvarának” befolyását erősítik. Úgy fogalmazott: másodlagos az a vita, hogy közpénz-e a tao. Mivel annak társadalmi célokat kellene szolgálnia, ezért mindenképpen olyan elbírálást igényelne, mintha közpénz lenne.
A kulturális szakszóvivő hangsúlyozta, fontos szempont, hogy a tao-pénzek valódi támogatást nyújtsanak, ám szerinte ez jelenleg csupán részben teljesül. Példaként említette, hogy a színházak esetében háttérbe szorulnak a minőségi követelmények a mennyiségiekkel szemben. Az intézmények érdeke az, hogy minél nagyobb jegyeladást mutassanak ki, ezért „fiktív jegybevételeket” generálnak. Ez sokszor azt jelenti, hogy ingyen osztogatják a jegyeket – fűzte hozzá. A jelenlegi szabályozás szerint a magyar színházak és előadó-művészeti szervezetek támogatásának fontos eleme, hogy a hazai vállalkozások a taójuk egy részét átengedhetik a regisztrált és ellenőrzött előadó-művészeti szervezeteknek. A társaságiadó-kedvezmények révén az öt látványcsapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) is kiegészítő támogatáshoz jut, 2011 óta 204 milliárd forint ment ezekre a látványsportágakra a taón keresztül.
