Az európai pénzügyi alapokkal kapcsolatos csalás elleni és korrupcióellenes intézkedésekről szóló szemináriumon tartott előadásában az államtitkár kiemelte, a magyar alaptörvény egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy offshore hátterű cég költségvetési támogatást, így uniós forrást sem kaphat. Átalakították a fejlesztéspolitikai intézményrendszert, az új közbeszerzési törvény pedig átláthatóbb pályázati rendszert hozott létre, és szélesre tárta az eljárások kapuit a hazai kis- és középvállalkozások előtt – közölte.
A korrupció elleni harc nemcsak a visszásságok felderítéséről, hanem kialakulásuk megelőzéséről is szól – fejtette ki Csepreghy Nándor. A megelőzés egyik legfontosabb eszköze, hogy minél szélesebb körben biztosítják a közbeszerzési eljárásokban való részvétel lehetőségét; az átláthatóság és az éles verseny jobb bármilyen ellenőrző intézménynél – fogalmazott.
A korrupció felszámolása érdekében tett lépésekről szólva az államtitkár ismertette, hogy a kormány 2012-ben elfogadta a közigazgatási korrupció megelőzési programját, idén pedig elkészült a 2018-ig tartó időszakra a nemzeti korrupcióellenes program. Csepreghy Nándor hangsúlyozta, fontosnak tartják azokat a törekvéseket, amelyeket az Európai Bizottság és szervei végrehajtanak a gazdaság átláthatóbbá tétele érdekében.
Az államtitkár ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy egy aktív magyar politikus cége kapott megbízást, „nem elhanyagolható mennyiségű” közpénzt Brüsszelből, az Európai Bizottság finanszírozásában.
„A magyar kormány már az első Altus-megbízásnál jelezte az Európai Bizottságnak, hogy ezzel közvetve egy magyar ellenzéki pártot finanszíroz. A cég a DK legnagyobb anyagi támogatója; Brüsszel pénze a Gyurcsány-párthoz jut.”
Csepreghy hangsúlyozta, kérik európai partnereiket, elsősorban az unió csalás elleni hivatalát, hogy vizsgálja ki az ügyet.
Walter Deffaa, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetője egyebek mellett azt mondta, hogy a két szerződés esetében egy tizenegy tagú konzorcium bizonyult a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlattevőnek. A szabályozás szerint nem zárható ki egy konzorcium amiatt, mert vezető tagja egy politikus tulajdonában áll; megszegték volna a szabályokat, ha nem így hirdettek volna nyertest – közölte.
Hozzátette: kérte a Miniszterelnökségtől, hogy jelezzék, milyen jogszabályt szegtek meg a döntésnél, illetve van-e más jelentős bizonyíték, ami arra mutatna, hogy illegális pártfinanszírozással állnak szemben, de erre nem kapott választ.
„Felháborító, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával, és nyíltan tömi egy volt miniszterelnök, egy mai napig aktív politikai szereplő zsebét és abból a DK kasszáját. Ez nemcsak korrupciógyanús, de felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, nyílt beleavatkozás a magyar belpolitikába, a hatalommal való gátlástalan visszaélés. Gyurcsány Ferenc a héten újabb arcátlan megbízást nyert az Európai Bizottságtól a korábbi másfél milliárdos megbízása után. Brüsszel gátlástalanul pénzeli Gyurcsányt, aki itthon a brüsszeli bevándorláspolitikát hirdeti, ő is be akarja engedni, sőt be akarja telepíteni a bevándorlókat” – írta Walter Deffaa szavaira reagáló közleményében a Fidesz.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint komoly kockázatot jelent, hogy a kormány minél gyorsabban szeretné kihelyezni az európai uniós forrásokat. Felidézte, hogy a szervezet közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a forrásbőség miatti nyomás növeli a korrupció kockázatát, illetve a korrupciót is. Az uniós projektek költségeit a források minél nagyobb mértékű felhasználása érdekében szándékosan felültervezik, az elszámolható költségeket nagyvonalúan állapítják meg, az ellenőrzés szabályait és gyakorlatát viszont lazítják – mondta.
A tanulmány készítői egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy a piaci árhoz képest mintegy húsz-huszonöt százalékos túlárazás kódolva van a pénzelosztási rendszerben – ismertette.
