A hír szerint Magyarország a közép-európai régióból elsőként írt alá velük kétoldalú megállapodást. Ennek részleteiről csak annyit tudni, hogy Magyarország így közvetlen betekintést nyert a Zöld Klíma Alapban megjelent források elosztásába és a fejlődő országoktól érkező projektjavaslatokra. Az ENSZ által 2010-ben létrehozott pénzalap célja a károsanyag-kibocsátás csökkentése.
Az NFM múlt heti tájékoztatásából kiderül: Magyarország a párizsi klímacsúcs alatt egymilliárd forintot ajánlott fel az alapba, másik egymilliárdot pedig bilaterális együttműködésekben használják fel.
A Zöld Klíma Alap felügyeletét látja el a viharos múltú Globális Zöld Növekedési Intézet. A kormány új partnere először 2012-ben került a hírekbe, akkor a hatóságok megállapították: a Szöulban bejegyzett szervezet visszaélt a költségvetésével, ezért működésének átláthatóságára szólították fel. Egy évvel később a dán sajtó kereszttüzébe került a GGGI. Akkori vezetője, a dán Liberális Párt képviselője, Lars Lökke Rasmussen luxusutakat finanszírozott magának a szervezet költségvetéséből; a továbbgyűrűző korrupciós ügybe a dán fejlesztési miniszter is belebukott.
A The Coppenhagen Post akkor megírta: válaszul Norvégia és Dánia is felfüggesztette a GGGI anyagi támogatását. A szervezet vezetője, Yvo de Boer egy tavalyi sajtótájékoztatón a korábbi eseteket úgy kommentálta: a GGGI-nek nehéz gyerekkora volt.
