A huszonötezer főre vonatkozó előrejelzés az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy tavaszi előterjesztésben szerepelt. Azt írták, várhatóan ennyivel nő majd azoknak a három és hat év közötti gyerekeknek a száma, akik akkor nem jártak óvodába, de 2015. szeptember 1-jétől a kötelező óvodáztatás miatt ők is megjelennek az intézményekben. A kormányzat az egyik legfontosabb lépésnek nevezte a kötelező óvodáztatás korhatárának öt évről három évre történő leszállítását a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, hiszen így a súlyos szociális és kulturális hátrányokkal küzdő gyerekek már az óvoda első éveiben megkezdhetik a felzárkózást a többiekhez. Így nagyobb az esélyük arra, hogy ne óriási hátrányból kezdjenek neki az iskolának. A gyermekéhezés felszámolásában is komoly szerepe lehet a kötelező óvodának, hiszen így azok a mélyszegénységben élő gyerekek is napi háromszori étkezéshez juthatnak, akik eddig nem jártak intézménybe.
A legfrissebb óvodai létszámadatok azonban teljesen ellentétesek a várakozásokkal. A 2015/2016-os tanév eleji adatgyűjtés előzetes adatai szerint ugyanis a jelenleg folyó nevelési évben az óvodába járó gyermekek száma 321 ezer fő, közel 600 gyermekkel kevesebb, mint az előző évben.
Az alacsony létszámot a felmentések száma sem magyarázza, a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól ugyanis összesen 2300 gyermeket mentettek fel, 2800-an pedig fejlesztő nevelésben teljesítik óvodakötelezettségüket.
Az a teória sem áll meg, hogy sokan inkább családi napközibe vitték volna a gyerekeket, hiszen az ilyen intézményekben mindössze 136 óvodakötelezett gyermeket látnak el.
Sokat elárul ugyanakkor a létszámcsökkenés okairól, ha megvizsgáljuk, hogyan oszlanak meg az óvodások életkor szerint. Az Emmi által lapunk rendelkezésére bocsátott adatok szerint 11,1 ezer kétéves, 76,6 ezer hároméves, 83,9 ezer négyéves, 86,9 ezer ötéves és mindössze 58,8 ezer hatéves gyerek jár az óvodákba, vagyis a legidősebb korosztály létszáma csaknem 30 ezerrel kevesebb, mint a többieké. Lapunknak névtelenséget kérő források ezt azzal indokolták, hogy az óvodák a szeptemberi túlzsúfoltságtól félve igyekeztek a nagycsoportosok szüleit rábírni arra, hogy mindenképpen vigyék el a gyerekeket az iskolába, és úgy tűnt, mintha az iskolaérettségi vizsgálatok során is engedékenyebbek lennének a szakértők a korábbiaknál.
– A létszámcsökkenés egyik fő oka az lehet, hogy a hátrányos helyzetű, mélyszegény családok jó része feltehetően még mindig nem tud arról, kötelező óvodába járatnia a harmadik életévét betöltött gyermekét, így sokan közülük valószínűleg nem is teljesítik óvodakötelezettségüket – mondta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A szakember reméli, hogy ez a felzárkózás szempontjából rendkívül fontos intézkedés a későbbiekben eléri célját, és a következő években nő majd az óvodások száma, mert a települések jegyzői értesítik azokat a szülőket, akik még nem vitték gyermeküket az óvodába. A nagycsoportok kiürülése kapcsán megjegyezte: a köznevelési törvény leszállította a tankötelezettség korhatárát, így a szülő már nem dönthet szabadon arról, hat évet betöltött gyereke maradjon-e még egy évet az óvodában. Ha megfelel a szakértői vizsgálaton, iskolába kell mennie.
A legfrissebb köznevelési adatokból egyébként kiderül, hogy csökkent az általános iskolába járó gyerekek száma is: nappali rendszerű oktatásra összesen 745,1 ezer tanuló jár, ami 3,4 ezerrel kevesebb az előző tanévi létszámnál. A sajátos nevelési igényű gyerekek száma 53,6 ezer fő, közülük az integráltan oktatottak aránya 68,8, a gyógypedagógiai tanterv szerint külön osztályban oktatottaké pedig 31,2 százalék. Általános iskolai felnőttoktatásban 2,3 ezer fő vesz részt. Az általános iskolákban összesen 77,1 ezer pedagógus dolgozik, ami 1,4 ezer fővel több, mint az előző tanévben, vagyis csökkent az egy pedagógusra jutó tanulók száma, jelenleg 9,7 diák jut egy tanárra. Mérsékelt létszámcsökkenés tapasztalható az alapfokú művészeti oktatásban is: ilyen képzésben jelenleg 229,1 ezer gyerek vesz részt, 3,4 ezerrel kevesebb, mint az előző évben.
Kevésbé pozitív ugyanakkor, hogy az idei tanévben 5,2 százalékkal csökkent a középfokú oktatásban részt vevő tanulók száma. A létszámváltozás nem egyformán érinti a különböző típusú képzéseket. A szakiskolákban apadt leginkább a létszám (14,3 százalékkal). A szakközépiskolákban 4,7 százalékos, a gimnáziumokban pedig alig 0,8 százalékos csökkenést mértek. Jelenleg a középfokú oktatásban részt vevő diákok 40,5 százaléka tanul gimnáziumokban, 40,3 százaléka szakközépiskolákban, míg szakiskolákba a tanulók 19,2 százaléka jár. A középfokú felnőttoktatásban is csökkent a létszám, 5,6 százalékkal. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott óvodákba, iskolákba a gyerekek 47,1 százaléka jár, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképző intézményeibe 12,4 százalékuk. Az önkormányzati óvodákhoz, iskolákhoz a gyerekek 18,6, az egyházi intézményekhez 12,9 százaléka tartozik. Alapítványi, illetve magánintézményekbe a gyerekek 6,2 százaléka jár.
Január 1-jétől bevonják a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe, ez csaknem kilencszáz embernek jelent átlagosan havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést – emlékeztetett Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. Hozzátette: a pedagógus-életpálya csak a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre terjed ki, de próbálnak ösztönző megoldást találni azoknak a dolgozóknak is, akik vállalják a felsőfokú végzettség megszerzését. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a hatezer kisgyermeknevelőből mindössze 886 diplomás, vagyis a béremelés csak a gondozók 14 százalékát érinti
