A törvény értelmében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknél a minimális biztonsági tőke értéke a jövőben a minimális szavatolótőke-szükséglet egyharmada, de legalább 3 millió euró lesz. A jogszabály olyan mindennapos kérdéseket is rendez, hogy továbbélnek a csoportos beszedési megbízások, ha az egyetemes szolgáltató jogutódlással megszűnik vagy átruházza a szerződéses állományát.
A módosítás előírja, hogy a teljeshiteldíj-mutatót minden esetben fel kell tüntetni a jelzáloghitelről szóló reklámokban. Ha emellett a kamatot vagy más költségeket is feltüntetnek, akkor további információkat is meg kell adni, például az ingatlanfedezetre bejegyzett jelzálogjogra és devizaalapú hitel esetén az árfolyamkockázatra is fel kell hívni a figyelmet.
Egyebek között rögzítették: a hitelszerződés tervezetét legalább 3 nappal a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el.
A módosítás szerint a hitelező előírhatja, hogy a fogyasztó rendelkezzen olyan fizetési számlával, amely a törlesztést szolgálja. Amennyiben ezen a számlán kizárólag a törlesztéshez szükséges pénz van és más fizetésre nem használják, akkor a hitelezőnek ezt a számlát díj- és költségmentesen kell biztosítania.
A törvény lehetővé teszi, hogy a hitelező előírjon a hitelhez kapcsolódó életbiztosítást vagy az ingatlanfedezetre vonatkozó vagyonbiztosítást. A hitelezőnek biztosítania kell azt, hogy a fogyasztó átválthassa hitelét egy másik devizanemre vagy rendelkezésére álljanak árfolyamkockázatot csökkentő eljárások.
Megszüntették a hitelcél szerinti különbségtételt és egységes felső határokat állapítottak meg jelzáloghitelek előtörlesztésének esetére.
A Magyar Nemzeti Bank a jövőben közérdekű keresetet terjeszthet elő a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt.
A módosítással lehetővé válik, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap a betétesnek a megélhetési költségei fedezésére részkifizetést biztosítson öt napon belül. A kifizetés nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (jelenleg 28 500 forint) négyszeresét.
Az Országgyűlés nem fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé tette volna, hogy az 1500 lakosnál kisebb települések legfeljebb 30 százalékkal megemeljék polgármesterük illetményét vagy tiszteletdíját.
A minősített többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 37 nem és 31 tartózkodó szavazatot kaptak, így a javaslat többi részére már senki nem voksolt igennel.
A képviselők az ide vonatkozó részletszabályok módosításával lehetővé tették a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának frissítését, javítását.
A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásból építkezik. A Ház most ezen nyilvántartások közötti kommunikációt tette hatékonyabbá, továbbá lehetővé tette, hogy a gondnokoltak nyilvántartását vezető Országos Bírósági Hivatal (OBH) lekérdezhessen személyiadat- és lakcímnyilvántartásokat.
A képviselők a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 160 igen, 35 nem és 4 tartózkodással fogadták el, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 160 igen, 34 nem és 5 tartózkodó szavazatot kaptak.
Elutasította a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását az Országgyűlés.
A kétharmados többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 39 nem és 29 tartózkodó szavazatot kaptak, így az egyszerű többséget igénylő passzusokra nem szavazott senki igennel.
A nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit is a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelői közé emelte a parlament, a kétharmados támogatottságot igénylő módosítást 197 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el. Az egyszerű többséget igénylő rendelkezések 194 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazatot kaptak.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását a magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eddigi törvényi előírások hátrányosan érintették ezeket a közfeladatot ellátó szervezeteket. Noha a korábban vagyonkezelésbe adott ingatlanok esetében nem csorbult a nemzetiségi önkormányzatok joga, új vagyonkezelési szerződést vagy a meglévő módosítását már nem tehették volna meg.
Az Országgyűlés elfogadta az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosítását.
A jogszabály szerint egyes közjogi jogi személyek, például kamarák, sportegyesületek határozatainak érvénytelensége esetén a bíróságnak nem megsemmisíteni kell a döntéseket, hanem hatályon kívül kell helyezni azokat. A módosítást korábban azzal indokolták, hogy a határozatok megsemmisítése a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el.
A törvény szerint ezentúl a bírósági eljárás alatt végig vizsgálni kell, hogy megvan-e a fél perbeli legitimációja. Vagyis a jogi személy tagját csak akkor illeti meg a perindítás joga, ha a megtámadott határozat az ő tagi jogosultságait, kötelezettségeit érinti.
A törvény – amelyet 132 igen szavazattal, 60 nem és 4 tartózkodás ellenében fogadtak el – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az Országgyűlés határozathozatalai elején két nemzetközi magyar katonai szerepvállalás meghosszabbításának beszámolóját fogadta el. A képviselők jóváhagyták az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójában (EUTM Somalia), valamint az ENSZ közép-afrikai köztársaságbeli missziójában (MINUSCA) történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolókat.
Az Országgyűlés új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat.
A képviselők 154 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter kárrendezési intézkedéseit.
A tárcavezető indoklásában hangsúlyozta, a parlament egyszeri, méltányossági alapon hozta meg döntését, amely azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki.
A törvény a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.
A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is.
A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie. A kifizetett kár továbbra sem haladhatja meg a 30 millió forintot.
Az Országgyűlés kedden a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját a 2016–2019 közötti négy évre. A képviselők 154 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelytől a kabinet a lakáspiac élénkítését, a gazdasági növekedés fellendítését, a foglalkoztatás bővülését, valamint az otthonteremtés esélyének javulását várja.
A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
A törvény emellett kimondja, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni. Az Országgyűlés a lakásépítés áfájának csökkentésével egyszerre kimondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat a jövő évtől a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra.
Az Országgyűlés a belügyminiszter javaslatára számos új területre kiterjesztette az elektronikus állami ügyintézést, erről 136 igen, 34 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek a képviselők. A változtatások egy része a tavasszal elfogadott e-kártyához kapcsolódik, továbbá az elektronikus ügyintézés szabályait valamennyi eljárástípushoz, sőt a közszolgáltatók számára is elérhetővé teszi.
A képviselők egyebek mellett kiszélesítették az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek felügyeleti szervének, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet hatáskörét és szankcionálási lehetőségeit.
A törvénymódosítás emellett pótolja azt a hiányosságot, hogy jelenleg nincs általános háttérszabálya az elektronikusan hiteles iratok hiteles papíralapú átalakításának.
Az Országgyűlés több jogszabályt is módosított a szeptemberben elfogadott és november első napján hatályba lépett új közbeszerzési törvénnyel összefüggésben.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János kezdeményezésére egyebek mellett változik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásokhoz történő hozzáférése, továbbá például a kis- és közepes vállalkozásokról, a vagyonvédelemről, a minősített adat védelméről és a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályok.
A Ház 131 igen szavazattal, 69 nem ellenében fogadta el a módosításokat.
