Közlekedéssel összefüggő módosításokat fogadott el az Országgyűlés, a képviselők 129 igen és 34 nem szavazattal, 31 tartózkodás mellett döntöttek a javaslatról. A továbbiakban máshogy számítják a szabálytalan parkolás esetén fizetendő pótdíj megfizetésére rendelkezésre álló határidőt: annak kezdete a hivatalos postai értesítés kézbesítésének napjától indul.
A jogszabály – egy európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján – megteremtette a közúti járművek műszaki megfelelőségét vizsgáló piacfelügyeleti rendszer alapvető szabályait. Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára korábban a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a quadok, továbbá a hozzájuk forgalmazott alkatrészek hamisításának visszaszorításával indokolta a lépést.
A közúti árufuvarozás szabályainak betartását a továbbiakban több hatóság lesz jogosult ellenőrizni, a közút kezelője pedig a tömeg- és tengelysúly-ellenőrzésekkel egyidejűleg a külföldi fuvarozó közlekedési engedélyét is ellenőrizheti. Változás, hogy a személygépkocsik és a kistehergépkocsik időszakos hatósági vizsgálata az erre kijelölt vizsgálóállomások hatáskörébe fog tartozni, ezzel felszabadítva a kormányhivatalok által működtetett műszaki vizsgabázisok kapacitásait.
Pontosították a közutak mellett elhelyezett táblákra, eszközökre vonatkozott szabályozást is, differenciálttá téve azt. A jogszabály közlekedési jelzőtáblákat, reklámozásra szolgáló táblákat és olyan eszközöket különböztet meg, amelyek komplexen szolgálnak közúti közlekedési tájékoztatási és reklámcélokat.
Jövőre megemelik a szünidei étkeztetésre fordított összegeket és kibővítik a gyed extrát, 2017-től pedig már mini-, családi és munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők. A szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási és más kapcsolódó törvények módosítását 189 igen szavazattal, 1 nem és 7 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
E szerint a bölcsődék mellett 2017. január 1-jétől mini-, családi vagy munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők. A Ház az önkormányzatok kötelező feladataként írta elő – 2016. január 1-jétől – a szünidei étkeztetést, az erre fordított forrást pedig megemelte, így a jövő évi költségvetésben 4,5 milliárd forintot irányoztak elő erre.
Kibővítették a gyed extrát, így január elsejétől már nem a gyermek egyéves, hanem hat hónapos korától igénybe vehető a támogatás. Emellett a jövő évtől egyszerre lehet igényelni a csecsemőgondozási díjat és a gyedet, tehát ezentúl nem kell külön-külön benyújtani az erre vonatkozó igényt.
A módosítás tartalmazza a pedagógus-életpálya kiterjesztését a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbefogadási tanácsadókra. Ez a fejezet 2016. január elsejétől hatályos.
A hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat határozott meg az Országgyűlés az elektromos cigarettákra; ezeket a termékeket a jövőben csak a nemzeti dohányboltokban lehet megvásárolni.
A parlament az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények – 158 igen, 5 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett jóváhagyott – módosításával megteremtette a vény és a beutaló elektronikus úton történő kiállításának alapjait, és rendezte az egészségügyi ágazat béremelésével kapcsolatos egyes kérdéseket. Rögzítették: készenlétre és ügyeletre valamennyi közforgalmú gyógyszertár és közvetlen lakossági gyógyszerellátást is biztosító intézeti gyógyszertár kötelezhető.
A Ház 159 igen, 35 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót is, amely a 2013. február és 2015. február közötti időszakra vonatkozik.
A parlament 128 igen, 59 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a gazdasági bizottság által benyújtott, a szerencsejáték szervezéséről, a társasági adóról és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosítását.
A törvény a többi között egyértelművé teszi, hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketingjogok a közvetítéssel, illetve a bajnokság kiírásával, szervezésével és lebonyolításával összefüggő jogokkal azonos módon vagyoni jogot képeznek.
A 2016. január 1-jétől hatályba lépő jogszabály a látványcsapatsportok támogatására igénybe vehető adókedvezményt új feltétellel egészíti ki: a kedvezményezett csak akkor kaphat adókedvezményt, ha támogatói szándéknyilatkozatot tesz.
Több ponton is módosította az Országgyűlés az építőipari lánctartozások felszámolására létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet (TSZSZ) tevékenységére vonatkozó szabályozást, az erről szóló változtatásokat 156 igen, 29 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A nemzetgazdasági miniszter javaslatától azt várják, hogy az eljárások még több vállalkozás számára elérhetőek, gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek.
Változás, hogy megfelelő igazságügyi szakértő hiányában az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, illetve tapasztalattal rendelkező emberek is a TSZSZ tagjai lehetnek. A kevésbé vitatható és kisebb ügyértékű eljárások esetében lehetőség lesz három helyett két szakértőből álló tanács kijelölésére is, és meghatározott konkrét esetekben mellőzhető lesz a helyszíni szemle. A szakértői eljárás során lehetőség lesz a laboratóriumi műszeres vizsgálat mellett helyszíni műszeres vizsgálatra is, a szakértői tevékenység és annak díjazása pedig áfaköteles lesz.
A bankadó csökkentéséről döntött a parlament, az új számítás 2016. január 1-jétől hatályos. A kormány a bankok hitelezési aktivitásának növekedésére számít, továbbá arra, hogy a lépés hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A módosítás célja, hogy a Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága által aggályosnak ítélt kedvezményi lehetőségek helyett az uniós versenyjognak megfelelő intézkedéseket vezessen be, amely a hitelezési aktivitásukat növelő hitelintézetek esetében kedvezőbb adózást tesz lehetővé.
A bankadó alapja jövőre az adott pénzintézet 2009. évi korrigált mérlegfőösszege, az adó felső kulcsa pedig további 7 bázisponttal csökken, így az eddigi 0,31 százalékos terv helyett 0,24 százalék lesz. Az alsó kulcs változatlan marad, 50 milliárd forintig 0,15 százalék. A javaslatot 127 igen, 27 nem szavazattal, 40 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Az önkormányzati és az állami hatáskörök elkülönítése érdekében módosította a parlament a hulladéktörvényt. E szerint az önkormányzatok továbbra is rendelkeznek az önkormányzati törvényben rögzített hatáskörökkel, kiválaszthatják vagy működtethetik a közszolgáltatót. Az állam feladataként rögzítették a hulladékgazdálkodás országos céljainak meghatározását, a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait, az önkormányzatok közötti és a regionális koordináció ellátását, az infrastrukturális erőforrások optimális elosztását, a vagyonkezelést, a közszolgáltatási díj beszedését, a szolgáltatási díj kifizetését a közszolgáltatóknak, továbbá a kintlévőségek kezelését.
V. Németh Zsolt, a földművelési tárca államtitkára korábban a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzésével, a lehető legkevesebb hulladéklerakással, az uniós hulladékhasznosítási célok teljesítésével, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés teljes körű működtetésével és a közel egységes színvonalú szemétszállítás biztosításával indokolta a módosításokat, amelyekről 128 igen, 62 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés.
A környezetvédelmi törvény módosításával zajvédelmi, meteorológiai és levegőtisztasággal kapcsolatos módosításokat fogadott el a parlament 180 igen, 11 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett.
Az önkormányzati zajvédelmi feladatok eddig több törvényben jelentek meg, ezeket emelték be a környezetvédelmi törvénybe, s egyértelművé tették azt is, hogy a Margitszigetre vonatkozóan a Fővárosi Önkormányzat alkothat helyi zajvédelmi rendeletet.
A meteorológiai tevékenységre eddig nem volt konkrét jogi szabályozás, így a módosult jogszabályban nevesítették az ezzel összefüggő feladatokat, és lehetőséget adtak a kormánynak a rendeletalkotásra.
Változás az is, hogy a továbbiakban csak akkor szükséges az egészségügyért felelős miniszter egyetértése a környezetvédelmi tárgyú miniszteri rendeletekhez, ha az a tárcavezető feladatkörét ténylegesen érinti.
Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti akkreditálásról szóló törvény módosítását, amely a jövő év január 1-jén hatályba lépő akkreditálási rendszert módosítja. A hatályba lépést megelőző módosítást az európai előírásoknak való megfeleléssel indokolták.
Az indoklás szerint akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékeléskor a minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport jár el, véleményezi a benyújtott dokumentumokat, feltárja az esetleges hiányosságokat, helyszíni szemlén vesz részt, majd szakvéleményt fogalmaz meg a hatóságnak az akkreditált státusra. A döntéshozatalkor az akkreditáló bizottság vizsgálja meg az értékelő csoport által összeállított iratanyagot.
Az értékelési csoport tagjai azok közül rendelhetők ki, akik szerepelnek a szakértői adatbázisban; az értékelő csoportban minden szakterület képviseletet kap.
Az akkreditálási státusz érvényességi ideje négy évről ötre emelkedik, és változik a felülvizsgálat gyakorisága is, a módosításokat 129 igen, 35 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el.
A képviselők elfogadták a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosítását, erről 135 igen, 1 nem szavazattal, 59 tartózkodás mellett döntöttek. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény módosításával új szolgáltatási formaként határozták meg az ütemezett pénzkivonást, vagyis ha a pénztár a tag részére rendszeres kifizetést teljesít, amelynek időtartama előre nem meghatározott.
A törvényalkotási bizottság javaslatára rögzítették: az egészség- és önsegélyező pénztár vagy egyesüléssel jön létre, vagy alapszabály-módosítással az egészség- vagy önsegélyező pénztár felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait. A jogszabály lehetővé teszi, hogy meghatározott időszakonként a pénztárak a nem fizető tagok számlájáról a hozam terhére levonhatják költségeiket. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a pénztártag több portfóliót választhasson.
A törvény értelmében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknél a minimális biztonsági tőke értéke a jövőben a minimális szavatolótőke-szükséglet egyharmada, de legalább 3 millió euró lesz. A jogszabály olyan mindennapos kérdéseket is rendez, hogy továbbélnek a csoportos beszedési megbízások, ha az egyetemes szolgáltató jogutódlással megszűnik vagy átruházza a szerződéses állományát.
A módosítás előírja, hogy a teljeshiteldíj-mutatót minden esetben fel kell tüntetni a jelzáloghitelről szóló reklámokban. Ha emellett a kamatot vagy más költségeket is feltüntetnek, akkor további információkat is meg kell adni, például az ingatlanfedezetre bejegyzett jelzálogjogra és devizaalapú hitel esetén az árfolyamkockázatra is fel kell hívni a figyelmet.
Egyebek között rögzítették: a hitelszerződés tervezetét legalább 3 nappal a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el.
A módosítás szerint a hitelező előírhatja, hogy a fogyasztó rendelkezzen olyan fizetési számlával, amely a törlesztést szolgálja. Amennyiben ezen a számlán kizárólag a törlesztéshez szükséges pénz van és más fizetésre nem használják, akkor a hitelezőnek ezt a számlát díj- és költségmentesen kell biztosítania.
A törvény lehetővé teszi, hogy a hitelező előírjon a hitelhez kapcsolódó életbiztosítást vagy az ingatlanfedezetre vonatkozó vagyonbiztosítást. A hitelezőnek biztosítania kell azt, hogy a fogyasztó átválthassa hitelét egy másik devizanemre vagy rendelkezésére álljanak árfolyamkockázatot csökkentő eljárások.
Megszüntették a hitelcél szerinti különbségtételt és egységes felső határokat állapítottak meg jelzáloghitelek előtörlesztésének esetére.
A Magyar Nemzeti Bank a jövőben közérdekű keresetet terjeszthet elő a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt.
A módosítással lehetővé válik, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap a betétesnek a megélhetési költségei fedezésére részkifizetést biztosítson öt napon belül. A kifizetés nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (jelenleg 28 500 forint) négyszeresét.
Az Országgyűlés nem fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé tette volna, hogy az 1500 lakosnál kisebb települések legfeljebb 30 százalékkal megemeljék polgármesterük illetményét vagy tiszteletdíját.
A minősített többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 37 nem és 31 tartózkodó szavazatot kaptak, így a javaslat többi részére már senki nem voksolt igennel.
A képviselők az ide vonatkozó részletszabályok módosításával lehetővé tették a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának frissítését, javítását.
A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásból építkezik. A Ház most ezen nyilvántartások közötti kommunikációt tette hatékonyabbá, továbbá lehetővé tette, hogy a gondnokoltak nyilvántartását vezető Országos Bírósági Hivatal (OBH) lekérdezhessen személyiadat- és lakcímnyilvántartásokat.
A képviselők a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 160 igen, 35 nem és 4 tartózkodással fogadták el, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 160 igen, 34 nem és 5 tartózkodó szavazatot kaptak.
Elutasította a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását az Országgyűlés.
A kétharmados többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 39 nem és 29 tartózkodó szavazatot kaptak, így az egyszerű többséget igénylő passzusokra nem szavazott senki igennel.
A nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit is a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelői közé emelte a parlament, a kétharmados támogatottságot igénylő módosítást 197 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el. Az egyszerű többséget igénylő rendelkezések 194 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazatot kaptak.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását a magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eddigi törvényi előírások hátrányosan érintették ezeket a közfeladatot ellátó szervezeteket. Noha a korábban vagyonkezelésbe adott ingatlanok esetében nem csorbult a nemzetiségi önkormányzatok joga, új vagyonkezelési szerződést vagy a meglévő módosítását már nem tehették volna meg.
Az Országgyűlés elfogadta az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosítását.
A jogszabály szerint egyes közjogi jogi személyek, például kamarák, sportegyesületek határozatainak érvénytelensége esetén a bíróságnak nem megsemmisíteni kell a döntéseket, hanem hatályon kívül kell helyezni azokat. A módosítást korábban azzal indokolták, hogy a határozatok megsemmisítése a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el.
A törvény szerint ezentúl a bírósági eljárás alatt végig vizsgálni kell, hogy megvan-e a fél perbeli legitimációja. Vagyis a jogi személy tagját csak akkor illeti meg a perindítás joga, ha a megtámadott határozat az ő tagi jogosultságait, kötelezettségeit érinti.
A törvény – amelyet 132 igen szavazattal, 60 nem és 4 tartózkodás ellenében fogadtak el – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az Országgyűlés határozathozatalai elején két nemzetközi magyar katonai szerepvállalás meghosszabbításának beszámolóját fogadta el. A képviselők jóváhagyták az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójában (EUTM Somalia), valamint az ENSZ közép-afrikai köztársaságbeli missziójában (MINUSCA) történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolókat.
Az Országgyűlés új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat.
A képviselők 154 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter kárrendezési intézkedéseit.
A tárcavezető indoklásában hangsúlyozta, a parlament egyszeri, méltányossági alapon hozta meg döntését, amely azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki.
A törvény a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.
A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is.
A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie. A kifizetett kár továbbra sem haladhatja meg a 30 millió forintot.
Az Országgyűlés kedden a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját a 2016–2019 közötti négy évre. A képviselők 154 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelytől a kabinet a lakáspiac élénkítését, a gazdasági növekedés fellendítését, a foglalkoztatás bővülését, valamint az otthonteremtés esélyének javulását várja.
A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
A törvény emellett kimondja, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni. Az Országgyűlés a lakásépítés áfájának csökkentésével egyszerre kimondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat a jövő évtől a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra.
Az Országgyűlés a belügyminiszter javaslatára számos új területre kiterjesztette az elektronikus állami ügyintézést, erről 136 igen, 34 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek a képviselők. A változtatások egy része a tavasszal elfogadott e-kártyához kapcsolódik, továbbá az elektronikus ügyintézés szabályait valamennyi eljárástípushoz, sőt a közszolgáltatók számára is elérhetővé teszi.
A képviselők egyebek mellett kiszélesítették az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek felügyeleti szervének, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet hatáskörét és szankcionálási lehetőségeit.
A törvénymódosítás emellett pótolja azt a hiányosságot, hogy jelenleg nincs általános háttérszabálya az elektronikusan hiteles iratok hiteles papíralapú átalakításának.
Az Országgyűlés több jogszabályt is módosított a szeptemberben elfogadott és november első napján hatályba lépett új közbeszerzési törvénnyel összefüggésben.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János kezdeményezésére egyebek mellett változik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásokhoz történő hozzáférése, továbbá például a kis- és közepes vállalkozásokról, a vagyonvédelemről, a minősített adat védelméről és a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályok.
A Ház 131 igen szavazattal, 69 nem ellenében fogadta el a módosításokat.
