Komoly változások előtt áll az iskolai informatikaoktatás: a jövő évtől folytatódhat az eszközparkok modernizációja, emellett a Nemzeti alaptanterv (Nat) felülvizsgálatára, a tananyag fejlesztésére és a tanárok továbbképzésére is terveket készítenek az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi).
Lapunk értesülései szerint a tárcánál mérlegelik a táblagépek bevezetésének lehetőségét. Ezekkel egyfelől kiváltható lenne a hagyományos, papíralapú könyvek, tansegédletek egy része, másfelől a tablet PC-k élményszerűbbé tehetik az oktatást, ami ezáltal egyszerre lehet szórakoztató és hasznos – nem mellesleg a digitális írástudás, tehát az informatikai eszközök készségszintű használatának megtanulásában, illetve erősítésében is óriási szerepük lehet az érintőképernyős készülékeknek.
Az elterjesztésüknek ugyanakkor számos akadálya van: meg kellene oldani például a szoftverek telepítését, a berendezések műszaki ellenőrzését és szükség esetén a javítását, ráadásul a tantermek jelentős részében kisebb-nagyobb átalakításokat is el kellene végezni ahhoz, hogy a készülékek akár óra közben tölthetők legyenek. Forrásunk szerint éppen ezért a „tabletizáció” csak egy hosszú távú oktatásfejlesztési koncepcióban kaphat helyet.
Az Emmi ezt az elképzelést nem nevesítette a lapunk kérdéseire küldött válaszleveleiben. Azt viszont közölték, hogy az Európai Unió 2014-től 2020-ig tartó programozási időszakának célkitűzései között szerepel az iskolák számítógépes eszközparkjának bővítése és az intézményi hálózati rendszerek fejlesztése: „a kapacitásbővítést biztosító infrastruktúra, az erősáramú hálózat és wifi”, azaz a rádióhullámú internethálózatok kiépítése. Ezek együttesen akár a táblagépek bevezetésének megalapozásául is szolgálhatnak. Az intézkedés ráadásul egyáltalán nem ördögtől való, hiszen tőlünk nyugatabbra egyre általánosabb a tabletek használta. Az Egyesült Államokban 2012-ben például egyedül az Apple 4,5 millió iPadet adott el iskolák és egyetemek számára. Törökországban ugyanabban az évben 15 millió tablet PC-t adtak ki a tanulóknak, és Thaiföldön is 850 ezret.
Ugyancsak a „tabletizáció”, de mindenképpen a nagyarányú korszerűsítés szándékára utal a minisztériumnak az a kijelentése, amely szerint a 2014–2020-as programozási időszakban „új oktatási informatikai tartalmak és szolgáltatások bevezetése” az egyik prioritás.
Ami pedig a Nat módosítását illeti, az Emmi erről azt írta: „a felülvizsgálatakor át fogjuk tanulmányozni a tudáselemek bővítési lehetőségeit a gyakorlati oktatás oldaláról, amelyek az infokommunikációs eszközök és a digitális kompetenciák tantárgyakon átívelő, széles körben való hasznosíthatóságát támogatják.”
Mint azt a közelmúltban megírtuk, számos országban a számítógépek használata nem korlátozódik az informatikai órákra, hanem szinte valamennyi tantárgy oktatásához igénybe veszik a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket. Magyarország e tekintetben (is) hátrányban volt. A minisztérium tájékoztatása alapján viszont úgy tűnik, a kormány feltett szándéka, hogy behozza a lemaradást. Sok iskola számára egyébként már az is óriási lépést jelentene, ha a régi 8–12 éves számítógépeiket lecserélnék. Erre egyébként már 2014-ben is meghirdettek egy programot. Akkor a tanulók felzárkózását és a pedagógusok munkáját segítő 11,7 milliárd forintos fejlesztést jelentett be a tárca.
