Az egyházak bejegyzésével kapcsolatban a miniszter elmondta: a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is aggályosnak találta, hogy a 2010 után megalkotott törvény szerint a parlament minősített többsége döntsön ebben a kérdésben, ezért kényszerült arra a kormányoldal, hogy új szabályozást alkosson.
A 2010 előtti szabályozáshoz hasonlóan ismét a bíróság jegyzi majd be az egyházakat, ám újdonság lesz, hogy ettől elválasztva kezelik majd a finanszírozás, a közpénzek felhasználásának kérdését, ami a társadalmi elfogadottság olyan „relatíve objektív” kritériumaihoz kötődik, mint például a népszámlálási adatok vagy az 1 százalékos adófelajánlások – ismertette a miniszter.
Ez a történet nem rázta meg a vallási közösségeket, azok ugyanúgy végzik munkájukat akkor is, ha ellenszél fúj, és akkor is, ha hátszél – jegyezte meg Balog Zoltán.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a 2010 előtti szabályozás már 100 főtől lehetővé tette az egyházalapítást és -bejegyzést – akár anyagi megfontolásokból is –, ugyanolyan jogosítványokat nyújtva, mint amilyen a nagy létszámú, régóta létező történelmi egyházaknak volt. Miután már sok száz egyházat jegyeztek be, „lépni kellett” – szögezte le a miniszter.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy számos vallási kisközösséggel szimpatizál, de ez nem lehetett akadálya annak, hogy a rossz folyamatokat megállítsák. Mint mondta, vannak kisközösségek, amelyek ezt belátták, és velük a kártérítésről is meg lehet egyezni, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek a 2010 előtti szabályozásra hivatkozva összességében milliárdos nagyságrendű elmaradt pályázati pénzeket, üzleti hasznokat kérnek számon a kormánytól.
Az egyházak társadalmi szerepvállalását érzékeltetve Balog Zoltán elmondta: a szociális alapellátásban az egyházak részesedése 2010 óta 12 százalékról 27 százalékra emelkedett, a szociális szakellátásban pedig 15-ről 18 százalékra.
Staudt Gábor jobbikos képviselő felvetésére, hogy az egyházakról szóló szabályozás megújítása során elmaradt az egyeztetés, a miniszter úgy reagált: volt egyeztetés.
A nemzetiségek témakörében elmondta: létrejött a szószóló intézménye, a nemzetiségek elismert államalkotó tényezők, a magukat nemzetiséginek vallók aránya pedig 40 százalékkal emelkedett, köszönhetően annak is, hogy a népszámlálásban immár többes identitást is megjelölhetnek a kérdezettek. A nemzetiségek tavalyi négymilliárdos támogatása két év alatt a duplájára nő, ugyanis idén és jövőre is 2-2 milliárddal gyarapszik.
A nemzetiségi köznevelési intézmények száma 12-ről 60-ra nőtt, az ott tanulóké pedig több mint 3 ezerről több mint 8 ezerre – tette hozzá Balog Zoltán, aki szerint ezek után joggal lehetne megkérdezni a szlovák oktatási minisztertől: mi az oka annak, hogy míg nálunk a duplájára nőttek a szlovák iskolák, ott a tervek szerint a felére csökkennek.
A problémákat ismertetve a szegregáció és a romapolitika területét említette a miniszter.
Az Országos Roma Önkormányzatról szólva kifejtette: a problémás programokat vizsgálni kell, a sikereseket pedig tovább kell vinni. A kormány számon kéri a törvényes működést, a szabályok betartását, de az önkormányzat autonómiáját tiszteletben kell tartania.
Hóman Bálint két világháború közti történész, illetve a zsidótörvények támogatója és a háború végén nyilas képviselő Székesfehérvárra tervezett szobra kapcsán Répássy Róbert fideszes képviselő kérdésére reagálva a miniszter korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan azt emelte ki: Hóman Bálint politikusi tevékenysége vállalhatatlan.
Szintén Répássy Róbert kérdésére a miniszter elmondta: a Gulag-emlékévet meghosszabbították, jövőre is lehet pályázni a második világháború végén sok százezer magyar családot sújtó málenkij robottal kapcsolatos, fél évszázadon át elmaradt „emlékezeti munkára”.
Répássy Róbert hozzászólásában azt emelte ki, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos kormányzati kommunikációban – különösen külföldön – világossá kell tenni, hogy sok tízezer civil szervezet van Magyarországon, melyeket támogat a kormány és néhány tucat, mellyel vitája van.
Az emberi erőforrások miniszterének ez évről szóló parlamenti beszámolóját az igazságügyi bizottság 7 kormánypárti igen szavazattal és 3 ellenzéki tartózkodással, ellenszavazat nélkül támogatta.
A bizottság ülésén szót kért Szabó Tímea független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, ám a bizottság hat tartózkodás, egy nem és három igen szavazattal nem adott lehetőséget az ellenzéki politikusnak, e miatt szóváltás is kialakult az ülést vezető Rubovszky György, a bizottság kereszténydemokrata elnöke és Szabó Tímea között.
