A Magyar Nemzetben először májusban nyilvánosságra hozott lépés éppúgy megmutatja: a bizonytalan nemzeti haderőfejlesztést miként tudja saját céljainak megfelelően alakítani az amerikai hadvezetés.
Az új ezredet ugyanis az MH 34. Bercsényi László különleges műveleti zászlóalj bázisán hozzák létre, a megszűnő 88. könnyű vegyes zászlóaljat pedig csak felhasználhatják kötelékzászlóaljként.
A különbségtétel fontos. A köznyelvben kommandóként ismert, valójában annál sokkal szerteágazóbb feladatrendszerű és fedett tevékenységű „különlegest” lényegében amerikai bábáskodás mellett és jelentős részben tengerentúli segélyekből és kiképzéssel hozták létre az úgynevezett globális terrorellenes háború égisze alatt, elsősorban expedíciós hadviselésre. A „könnyű vegyesek” ezzel szemben egy nemzeti gyors reagálású, közvetlen alkalmazású, nagyobb tűzerejű erőt alkottak, amely a balkáni háborúk idején a potenciális határincidensek követelményrendszeréből nőtt ki.
Hogy az átalakítás a magyar katonai hagyományokból kinőtt zászlóalj számára milyen következményekkel járhat, azt jól sejteti az MH 2. KRE létrehozásáról kiadott intézkedés is. Ez külön rendelkezett a „továbbfoglalkoztatásra nem tervezett személyi állomány civil munkaerőpiacra történő visszaillesztésének feladatairól”. Az bizonyos, hogy a lépés illeszkedik a floridai Tampában lévő parancsnokság „globális különleges műveleti hálózat” koncepciójába, amely az amerikai és partnerországok hasonszőrű alakulatai közötti együttműködést fokozná, hiszen bevetésükre szinte mindig amerikai vezetés alatt kerül sor.
Megfigyelők mindehhez hozzáteszik: az új ezred akkor nyújt majd valódi szuverén katonai képességet, ha a működéséhez elengedhetetlen feltételeket is biztosítja a kormány nemzeti forrásokból. Többek között ilyen a másfél éve halogatott helikopterbeszerzés ügye is, hiszen enélkül a katonák továbbra is ki lesznek szolgáltatva az amerikai forgószárnyasoknak.
