Noha David Cameron brit miniszterelnök tavaly négypontos javaslatot tett le az asztalra, amivel megreformálná az Európai Unió működését, ennek elfogadásáról nem Brüsszellel, hanem az egyes tagállamokkal kell megegyeznie, ennek érdekében pedig a konzervatív politikus európai körútra indul. A csomag elfogadásához ugyanis mind a 28 ország egyhangú engedélyére van szükség, több javaslatot viszont nehéz lesz „keresztülnyomnia” a többi tagállamon. Odahaza ugyanakkor tavalyi megválasztása előtt azzal kampányolt, hogy legkésőbb 2017-ig megszavaztatja a briteket az ország uniós tagságáról. Ésszerű kompromisszum esetében nagy valószínűséggel maga Cameron is az uniós tagság fenntartása mellett érvelne.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója úgy látja: noha az Orbán–Cameron találkozó témáit hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, a brit miniszterelnök a magyar kormány támogatásáért jön lobbizni Budapestre. A brit miniszterelnök reformcsomagja alapvetően négy pontot tartalmaz, London elsőként például azt próbálja meg elérni, hogy egy-egy tagországnak deklaráltan legyen lehetősége kimaradni az Unió további integrációjából anélkül, hogy komolyan sérüljenek a jogai. Ebben aligha lesz nehéz egyetértésre jutnia a nemzetállamok fontosságát hirdető magyar kormánnyal, ahogy abban sem, hogy a jogalkotásban a jelenleginél nagyobb szerepet kapjanak a tagállamok nemzeti parlamentjei. A javaslat azonban komoly ellenállásba ütközhet más tagállamok esetében, és nehezen valósítható meg a jelenlegi uniós jogszabályok alapvető megváltoztatása nélkül.
Szintén egyetértés lehet a két fél között a britek második törekvéséről, amelynek lényege, hogy az eurózónán kívüli uniós tagállamok is részt vehessenek az eurózónát érintő gazdasági döntéshozatalban, ne sérülhessenek az egységes piac keretében megszerzett jogaik amiatt, mert saját nemzeti valutájukat használják.
Gálik Zoltán szerint viszont egyértelműen vitás pont lehet a harmadik, aminek értelmében a brit kormány korlátozná az Európai Unión belülről érkező, az Egyesült Királyságban munkát vállalók számára biztosított kedvezményeket és juttatásokat a bevándorlás időpontjától számított határozott ideig. Ez egyértelműen a közép-kelet-európai munkavállalókat érintheti legérzékenyebben, így ebben nem csak Orbánékkal, de a többi térségbeli országgal is kemény tárgyalásokra számíthat a brit miniszterelnök.
Az unió versenyképességének növelését célozza a negyedik terület, amely a felesleges uniós szabályozások és a bürokrácia csökkentését irányozza elő. Noha az érdekek ezen a területen is közösek, a szolgáltatások további liberalizálása irányába tett konkrét lépések megvalósításában viták várhatók. Gálik szerint egyébként egyeztetés szintjén – noha az Egyesült Királyság nem tagja a schengeni övezetnek – felmerülhet a migrációs válság kezelése, valamint az ukrán és a közel-keleti helyzet is.
Fontos megemlíteni, hogy Cameronnak nem a mostani az első ilyen európai körútja, tavalyi megválasztása után már felmérte egyszer a terepet, ugyanakkor az is biztos, hogy az erősebb tagállami jogkörök szorgalmazásában egyet fognak érteni Orbán Viktorral.
