„Orbán-szobor”: felmentették Dopemant

2013-ban egy demonstráción döntötték le a kormányfő hungarocellből készült szobrát, ennek fejébe rúgott bele az énekes.

Erről a vádlott egy korábbi tárgyaláson azt mondta: pillanat szülte fricska volt, hogy amikor elé gurult a fej, akkor a kormányfő kedvenc sportjára gondolva „lábbal megállította, majd odébb passzolta”.

A bíró kiemelte: az ügyben az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy megvalósult-e a vádban szereplő, nagy nyilvánosság előtt elkövetett garázdaság bűncselekménye.

A büntető törvénykönyv szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése minősített esetben – például ha nyilvános rendezvényen követik el – akár három év is lehet.

A bíró szóbeli indoklásában rámutatott: a garázdaság megállapításához az szükséges, hogy a három tényállási elem egyszerre álljon fenn, ám jelen ügyben ebből kettő hiányzott.

A szobor rendeltetése eleve az volt, hogy ledöntsék, anyagi értékkel már nem bírt, így a vádlott cselekménye nem tekinthető erőszakosnak. A kihívóan közösségellenes, társadalmi együttélés szabályait közvetlenül és durván sértő magatartás megállapításához pedig hiányzott a tudatosság. A vádlott egyetlen spontán, átgondolatlan cselekedete nem elegendő a garázdaság megállapításához – fejtegette a bíró.

A szóbeli indoklás kitért arra, hogy tanúvallomásában több feljelentő is megbotránkoztatónak, riadalmat keltőnek érezte az eseménysort a médiában közölt tudósítások alapján. Ezzel kapcsolatban a bíró megjegyezte, hogy a tanúk sokszor pontatlanul emlékeztek az eseménysorra. Továbbá úgy vélekedett: a törvényalkotónak nem lehetett célja, hogy a garázdaság helyszínén jelen sem lévő, arról akár jóval később, a médiából vagy az internetről értesülő emberek reakciói is megalapozzák a garázdaság megállapítását.

A Himnusz trágár szavak kíséretében történő előadásával kapcsolatban a bíró azt emelte ki: emiatt nemzeti jelkép megsértésének gyanújával indult már eljárás, ám azt 2014-ben maga az ügyészség szüntette meg.
A bíró szóbeli indoklásában hangsúlyozta: kizárólag csak a büntetőjogi kérdésről, a vádban foglalt garázdaságról, a vádlott büntetőjogi felelősségéről foglalt állást, arról nem, hogy a jó ízlés határain belül maradt-e a cselekmény.

Hozzáfűzte, hogy a történtek alapján esetleg felmerülhet a becsületsértés, annak viszont az a feltétele, hogy az emiatti büntetőeljárást maga az érintett kezdeményezze, ebben az ügyben tehát az, akit a szobor ábrázolt.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, így az nem jogerős, a büntetőper másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

A vádlott az ítélethirdetést követően televíziós kamerák gyűrűjében arról beszélt: az ország tehet arról, hogy versenytárs nélküli „figurát csinált” a kormányfőből, aki így „leuralja” környezetét. Úgy fogalmazott, a „feljelentősdi” rossz magyar szokás, a rendőrség és az ügyészség kiszolgálta a politikai igényeket és megpróbált belőle köztörvényes bűnözőt csinálni egy bagatell ügy miatt, ám a bíróság igazságos, jogállami döntést hozott.

„Most így kapom a PR-t, nekem minden PR jó” – fűzte hozzá az egyik kereskedelmi tévének nyilatkozva a rapénekes.