Összehívta a parlamenti frakcióval bíró pártokat a Fidesz holnap délelőttre, hogy az Orbán Viktor által bejelentett kvótaellenes népszavazásról egyeztessenek. A tárgyalóasztaltól azonban többen is hiányoznak majd. Az MSZP sajtóosztálya ma a Magyar Nemzet érdeklődésére közölte, hogy nem mennek el, ahogyan nem lesz ott az LMP sem. Schiffer András, a párt társelnöke megkeresésünkre ezt azzal indokolta, hogy a parlamenti pártok parlamenti döntésekről szoktak egyeztetni, a referendum viszont már más téma. Ráadásul – mint mondta –
azt sem lehet tudni, hogy a Fidesz pontosan miről szeretne egyeztetni.
A Jobbik viszont elmegy, hiszen ő is ezt szorgalmazta korábban. Azt szeretné elérni, hogy a „kvóta minden mutációjára” vonatkozzon a referendum, vagyis a relokációra és a visszatoloncolásokra is.
Ismeretes, a miniszterelnök szerdán jelentette be a kormány által kezdeményezett népszavazást arról, az emberek akarják-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa a Magyarországra történő kötelező betelepítést. A felvetés Brüsszel érdeklődését is felkeltette. Natasha Bertaud bizottsági szóvivő ma közölte: a sajtóból értesültek a tervekről, és most azt várják Magyarországtól, hogy tegye világossá a szándékát. – Nem értjük, hogyan fog illeszkedni abba a döntéshozatali folyamatba, amelyben a tagállamok, köztük Magyarország is megállapodott az uniós szerződésekkel – mondta a szóvivő. A referendum jogszerűségéről azonban az Európai Bizottság egyelőre nem tud állást foglalni.
A tervezett népszavazás kapcsán több európai vezető is kifejezte nemtetszését. Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője például veszélyesnek és kontraproduktívnak nevezte. Jorge Fernández Díaz spanyol belügyminiszter pedig azt mondta, hogy az Európai Unió „halálát” vonhatja maga után a népszavazások használatának általánossá válása. Pasi Rajala, a finn pénzügyminiszter a Twitteren saját népszavazási ötlettel állt elő: „Egyetért Ön azzal, hogy Finnország és mások 22 milliárd eurót fizessenek Magyarországnak strukturális alapokon keresztül, és 3,45 milliárd eurót vidékfejlesztésre?” Volt támogató hozzáállás is: az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja szerint ez Magyarország belügye.
A miniszterelnök által bejelentett kérdésről már több szakértő is elmondta, hogy az alaptörvénybe ütközik, hiszen nemzetközi szerződést érint. Ennek ellenére Trócsányi László igazságügyi miniszter az állami televízióban amellett érvelt, hogy a kérdés az alaptörvényen alapszik, és nincs olyan nemzetközi szerződés, amellyel ütközne. Az alkotmányosság vizsgálata a Nemzeti Választási Bizottság feladata, Pálffy Ilona, a testület elnöke szerint a kérdés megfelel az alaptörvénynek.
Orbán Viktor közben a német sajtóban, a Bildnek adott interjúban is magyarázta a kvótareferendum szükségességét. – Döntésem nem Európa ellen szól, hanem az európai demokrácia védelméért – mondta. Kifejtette azt is, hogy nem tartja diktátumnak a menekültkérdésben a németek álláspontját, ugyanakkor a „Németországból érkező hang goromba, durva, agresszív”. Kitért azokra a tervekre is, hogy az unió több százezer embert átvegyen Törökországtól, és elossza a tagállamok között. – Engem Budapesten felakasztanának a lámpavasra, ha ehhez hozzájárulnék – fogalmazott a miniszterelnök.
