Egyre duzzadnak a várólisták

Több száz betegnek lenne szüksége szervátültetésre.

Kuslits Szonja
2016. 02. 25. 5:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországon jelenleg 1145 olyan beteg él, aki családjával együtt mindennap reménykedik abban, hogy jelzés érkezik: új vesét kaphat. Májra 118 páciensnek lenne szüksége, míg megfelelő szívre 56-an várakoznak. Vese-hasnyálmirigy-beültetés 22 esetben lenne indokolt, és 12-en szeretnének új tüdőt – derül ki az Országos Vérellátó Szolgálat lapunk által megismert legfrissebb adataiból. – A várólistákkal az probléma, hogy nem kerül fel rá mindenki, akinek szüksége volna új szervre – mondta lapunknak Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának igazgatója. Példaként említette, hogy legalább háromszor annyi embernek lenne szüksége új tüdőre, mint ahányan most szerepelnek a listán. – Tavaly 497 tüdő-, máj-, vese- vagy szív-, illetve vese-hasnyálmirigy-transzplantációt végeztek hazánkban, ugyanebben az időszakban pedig 673 új beteg került fel a listára, vagyis a várakozók száma minden évben egyre nagyobb, és ez világméretű probléma – fejtette ki.

A csontvelő-transzplantációs lista esetében sem jobb a helyzet, jelenleg több száz magyar beteg reménykedik abban, hogy találnak neki megfelelő donort. Az adatok szerint 325 felnőttnek és 51 gyermeknek volna szüksége a beavatkozásra. Sokan már 2009 óta várakoznak. Rajczy Katalin, az Országos Vérellátó Szolgálat Magyar Őssejtdonor-regiszter vezetője lapunknak elmondta, a hosszú várakozás hátterében az állhat, hogy az átültetés annyira rizikós lenne, hogy a páciens jobban jár a hagyományos kezeléssel. A vérellátó szolgálat Szervkoordinációs Iroda adatai szerint 2015-ben öszszesen 705 szervfelajánlás érkezett az Eurotransplantból, amelynek 2011 óta vagyunk tagjai, miközben Magyarország 696 magyar donorszervet ajánlott fel a tagországoknak. A 2015-ös adatok szerint öszszesen 343 vesét ültettek be, 89 máj- és 51 szívátültetés történt, míg 13 kombinált vese- és hasnyálmirigy- transzplantációt végeztek. Történelmi esemény volt, hogy sor került az első tüdőátültetésre is, amely jól sikerült. Emellett 21-en kaptak új tüdőt Bécsben.

– Arról, hogy ki mennyi időt tölt a szervtranszplantációs várólistán, orvosszakmai és igazságossági szempontok alapján döntenek. Ez ma már nem Magyarországon dől el, hanem az Eurotranszplantnál, és szervenként is változik – tájékoztatott Mihály Sándor. Mint mondta, a betegkiválasztás egy évtizedek alatt kialakult pontozásos rendszer alapján történik. Ha például a beteg állapota annyira súlyos, hogy azonnali beavatkozásra van szüksége, mert veszélyben az élete, az plusz pontokat jelent, így feljebb kerül a listán. Emellett minél hosszabb ideje várakozik valaki, annál több pont jár neki. De a távolságot is figyelembe veszik, hogy a lehető legkevesebbet kelljen utaztatni a szervet. Olyan is előfordul, hogy valaki hiába kerül sorra, mégsem tudják megműteni. – Ha az első helyen szereplő beteg valamiért épp nem alkalmas a műtétre, akkor a lista 2. helyén álló személy kap lehetőséget a transzplantációra. – Leginkább az lehet az oka annak, hogy valaki épp nem alkalmas az átültetésre, hogy valamilyen fertőzéstől, betegségtől szenved, például influenzás vagy megfázott. Ilyen esetekben nem végezhető el a műtét, de az is előfordulhat, hogy épp kórházi kezelés alatt áll, vagy külföldön tartózkodik – mondta Mihály Sándor.

A magyar betegek akkor is előnyhöz juthatnak a várólistákon, ha hazánk több szervet küld ki az Eurotransplant más országaiba, mint ahány onnan érkezett. Ezért ugyanis a hazai betegek pluszpontot kapnak. Tavaly például mi több májat küldtünk ki külföldre, mint ahány hazánkba érkezett. Ennek oka Mihály Sándor szerint az volt, hogy nálunk szigorúbb és alaposabb a donorszervek elfogadásának rendszere, mint néhány külföldi centrumban. Mint mondta, 2014-ben öszszesen 203 elhunyt donor volt, de csak 75 májátültetést hajtottak végre, 2015-ben pedig 178 donorra csak 89 átültetés jutott. – Nem az a lényeg, hogy minél több átültetés legyen, hanem az, hogy maximalizáljuk az egészség-nyereséget, vagyis a műtéten átesett betegek életéveit és életminőségét kell a lehető leginkább javítani. Éppen ezért fontos, hogy a rendelkezésre álló donorszerv az annak befogadására leginkább alkalmas beteghez kerüljön – hangsúlyozta az igazgató.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.