Féltik az emberek az állásukat – röviden ezzel magyarázta lapunknak egy több ezer embert foglalkoztató cég alkalmazottja, L. Tibor, hogy miért kezelik lazán még maguk a dolgozók is a munkavédelmi előírásokat, miközben azok éppen őket védenék. A férfi elmondása szerint az üzemben, ahol dolgozik, nemcsak a fényviszonyok rosszak, hanem a por, illetve nyáron a hőség is megkeseríti az életüket, a védőruhát sokan ezért nem hordják, illetve a védőeszközöket is csak elvétve használják. „A melósok hozzászoktak ehhez” – szólt az érv. Tudják, hogy a jobb munkakörülményekre a vállalatnak nincs pénze, a munkavállalók meg féltik az állásukat, ezért nem panaszkodnak, hanem inkább 12 órát dolgoznak rossz vagy veszélyes körülmények között, cserébe az átlaghoz képest elfogadható fizetésért.
Túl zajos, túl poros, sötét vagy veszélyes – gyakran ilyen körülmények között kell dolgozniuk a munkavállalóknak, sőt akár rákkeltő anyagokkal is kapcsolatba kerülhetnek, ezért is volna fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása. Ehhez képest egy friss felmérés szerint öt munkahelyből négynél nem követik a szabályokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának friss jelentése szerint tavaly sem javult a munkavédelmi szabályok betartása. Tavaly majdnem 14 ezer munkáltatónál vizsgálták meg, hogy a munka törvénykönyve, illetve a munkavédelmi törvény előírásai szerint megteremtik-e az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit. Az esetek 81,7 százalékában szabálytalanságot, 32,5 százaléknál pedig súlyos szabálytalanságot találtak. Ez mindössze egy százalékkal alacsonyabb a korábbi évhez képest, érdemi elmozdulás tehát nincs. Érdekesség, hogy míg 2014-ben majdnem 17 ezer ellenőrzést végeztek, tavaly ennél 3000-rel kevesebbet, viszont az arányok alig változtak. A szabálytalanságok száma két éve 14 ezer, tavaly valamivel több mint 11 200 volt.
Egy másik összehasonlításban viszont némileg romlott a statisztika; tavaly a munkavédelmi hatóság 264 111 dolgozó munkavégzési körülményeit vizsgálta, és szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 65,7 százalékánál tapasztaltak. Ez az arány 3,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt. A jelentésből kiderül az is, hogy elsősorban a mezőgazdaságban, az építőiparban, a gépgyártás, illetve a feldolgozóipar területén volt kontroll, de több mint 300 ellenőrzést tartottak az egészségügyben, illetve a szociális ellátás területén is.
Nagyon kevés egyébként a panaszra induló vizsgálat, vagyis a munkavállalók ritkán tesznek bejelentést. Ez az összes ellenőrzés 7,8 százalékát teszi ki. Ritkán fordul elő az is, hogy a dolgozók perelnek a rossz munkakörülmények miatt. Néhány eset azért időről időre előkerül; tavaly nyáron például egy gyár munkásai lettek tömegesen rosszul a szellőzés hiánya miatt, ott röviddel később megoldották a problémát. Aggasztó ugyanakkor, hogy egyre kevesebb a vizsgálat – hívta fel a figyelmet lapunknak Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágának vezetője, aki a Liga Szakszervezeteket képviseli az ENSZ munkaügyi szakosított szervénél (ILO). Emlékeztetett arra, hogy 2008-hoz képest kevesebb a felére esett vissza a munkavédelmi ellenőrzések száma, hiszen míg nyolc éve még 35 ezer körüli munkáltatót ellenőriztek, addig 2014-ben már csak 16 941-et, tavaly pedig 13 721 munkáltatónál volt kontroll. Ezzel párhuzamosan a munkabalesetek száma emelkedik.
Az NGM jelentése szerint a leggyakoribb mulasztás a munkavédelmi ismeretek hiánya, valamint a veszélyes anyagok használatával kapcsolatos előírások megsértése. Sok esetben van gond az úgynevezett érintésvédelemmel, a munkaeszközök állapotával, és vannak elsősegéllyel kapcsolatos mulasztások is. Az életet, testi épséget, egészséget leginkább veszélyeztető jogsértések között dobogós helyen vannak a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek, az egyéni védőeszközök hiánya, a nem megfelelő munkaeszközök és a zajártalmak.
„A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések prevenciójának, illetve az ezzel összefüggő szabálytalanságok feltárásának nemcsak munka-egészségügyi, hanem népegészségügyi szempontból is kiemelt jelentősége van. A klinikailag észlelhető daganatos megbetegedés megjelenéséig gyakran 10–50 év telik el, ezért a munkát végző és a munkáltató is hajlamos alulbecsülni az ilyen anyagokkal végzett tevékenységek veszélyességét, a jogszabály által előírtak betartásának fontosságát” – áll a jelentésben.
