Az órákon át ismertetett vádirat szerint a fővárosi kerületek egy részében fizető parkolási rendszert üzemeltető Centrum Kft. 2003 és 2010 között a vádbeli esetekben szükségtelenül vett igénybe alvállalkozókat. Vagy azért, mert a tíz- és százmilliókért megrendelt tevékenységek teljesen fölöslegesek voltak, vagy azért, mert a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték. Az alvállalkozók bevonásának indoka egyébként általában éppen az volt, hogy így fokozzák a hatékonyságot, az eredményességet.
A Centrum Kft. kerületenként eltérő fix díjért kapta meg a fizető parkolási rendszer üzemeltetését az I., a II., a VI., a VII., a VIII., a XI. és a XII. kerületi önkormányzattól.
A Kft. a parkolóőrök képzésére több mint 150 millió forintot költött a vádbeli időszakban az alvállalkozók számlái szerint. Csak a képzési terv 1,3 millióba került, miközben valójában a fővállalkozó dolgozói – például a raktáros – végezték ezt a tevékenységet.
Az eljárás adatai szerint már a képzés előtt, a parkolóőrök előszűrésénél több mint 40 millió forintot költöttek a jelöltek írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra. Az ügyészség álláspontja szerint ez teljesen fölösleges volt, hisz már az íráselemzés előtt eldőlt, kiket vesznek fel, de ha nem, akkor sem a grafológiai tanulmányok alapján döntöttek.
A terjedelmes vádirat szerint az alvállalkozóknak nem parkolási célú közterület-foglalás dokumentálására adatfeldolgozás címén az évek során 67 millió forintot fizettek ki, parkolóhelyek kihasználtságával kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatás címén 15 milliót, a pótdíjfizetési felszólítások hatékonyabb ügyintézésére pedig tanácsadás címén 13 milliót, holott ezeket az ügyészség szerint a fővállalkozó maga végezte saját alkalmazottaival.
A vádirat szerint jelentős személyi átfedések voltak a fővállalkozó cég és az alvállalkozók között, megesett, hogy közeli rokonok voltak a megrendelő és a teljesítő cég vezetőségében. A feladatok kiszervezésekor fiktív számlázási láncolatok jöttek létre, és offshore cégek is közreműködtek a bűncselekmény-sorozatban. Az alvállalkozókra általában jellemző volt, hogy bevételük túlnyomó része származott a Centrummal kötött szerződésekből.
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés mellett sikkasztás, adócsalás és más bűncselekmények is szerepelnek a vádiratban.
A büntetőper a vádlottak meghallgatásával folytatódik. A nyomozás során a gyanúsítottak jobbára tagadták bűnösségüket.
A jelentős sajtóérdeklődés mellett megkezdődött büntetőper első tárgyalásán Fürst György nem jelent meg, betegségre hivatkozva mentette ki magát.
Fürst György és tucatnyi társa ellen 2011-ben indult egy másik büntetőeljárás – amely szintén még az első foknál tart – az Andrássy út 47. szám alatti, műemléknek számító palota értékesítése miatt, és ahhoz 2014-ben egyesítették az Andrássy út 3. alatti Saxlehner-palota eladásának ügyét. Abban az eljárásban az ügyészség szintén különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja az elidegenítéseket 2004-ben megszavazó terézvárosi szocialista és szabad demokrata képviselőket, valamint a volt aljegyzőt. Az eladások miatt indult eljárások adatai szerint a kiszemelt ingatlanokat valós értékük feléért-harmadáért értékesítették.
