Galló Istvánné PSZ-elnök azt mondta: egyetértettek abban, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága által megfogalmazott 25 pontról tárgyalni kell, de az irányokban nézetkülönbség van, ezekről vitát folytattak. Sajnálatát fejezte ki, hogy a sztrájkbizottsági tárgyalásra Balog Zoltán miniszter nem tudott elmenni.
Az érdekvédő úgy fogalmazott: a pénteki háromórás tárgyalás „csak egy konzultáció volt, megállapodással nem zárult”. Hasonló ígéretek hangzottak el, mint a köznevelési kerekasztalon, de az és a sztrájkbizottsági tárgyalás más műfaj – fűzte hozzá.
A tárgyaláson szintén részt vevő Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke megerősítette: konkrét megállapodás nem született, arra kaptak ígéretet, hogy a jövő héten írásos anyagot bocsátanak a rendelkezésükre.
Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke azt mondta, alapvetően foglalkoztatási kérdésekben várnak gyors előrelépést.
Megírtuk, egyre több szervezet jelzi csatlakozását a pedagógusok által a Parlament elé szombat délelőttre szervezett tüntetésre, még a Magyar Taxisok Szakszervezete is jelezte részvételét.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is bekapcsolódik szakértőként a köznevelési kerekasztal munkájába a jövőben – közölte korábban Rétvári Bence.
Rétvári Bence úgy fogalmazott: van értelme a további vitának, és van értelme a további egyeztetésnek. Arról, hogy miért nem Balog Zoltán miniszter vett részt a megbeszélésen, elmondta: a tárca vezetője a kormánypártok lillafüredi frakcióülésén volt.
Hozzátette: a megbeszélésen ismertette azokat a határidőket, témákat, amelyeket a kormány vállalni tud. A sztrájkbizottságnak átadtak minden iratot, ami a kerekasztal első ülésén született, így a napirendet, a vállalásokat és a határidőket is.
Szavai szerint a sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pont mintegy fele az aktuálisan végrehajtható, szeptemberi határidővel szerepel a kormányzati besorolásban, amit a kerekasztalon ismertettek. Ezek között találhatók az intézményeket érintő kérdések. További egynegyedük a 2017. januári határidőhöz kapcsolható, és további egynegyedük a 2017-es év folyamán végrehajtandó intézkedéscsomagba sorolható. Ezek között említette a tartalmi kérdéseket.
Az iskolai konzultációk során érkezett 4538 javaslat és a szakszervezetek 25 pontja mind olyan javaslat, amit a kormány fontosnak és kezelendőnek, figyelembe veendőnek tart – jegyezte meg Rétvári Bence.
A parlamenti államtitkár összegzése szerint sok olyan kérdés van, amiben már korábban is hasonlóan gondolkodtak. Példaként említette az intézmények fenntartását, amelynek formáját tekintve van eltérés. Az Emmi azon az állásponton van, hogy általános állami fenntartás legyen, míg a szakszervezetek ezt választható módon képzelnék el.
Hangsúlyozta: 2010 után radikálisan hozzá kellett nyúlni a köznevelés rendszeréhez, és azt az asztal körül senki nem vitatta, hogy ami akkor volt, az nagyon messze állt a tökéletestől.
A változások pozitív elemei között említette a béremelést, ami idén is 34 milliárd pluszt jelent, illetve az ingyenes tankönyveket, ami szeptembertől az összes alsó tagozatost érinti. Szólt a gyermekétkeztetés kiterjesztéséről, és kitért arra is, hogy ma már jelentősen többen jelentkeznek pedagógusnak, mint öt éve.
Nagyon bízik abban, hogy eljön az az idő is, amikor a megjelent szakszervezetek is el tudnak menni a kerekasztal ülésére, a pénteki egyeztetésen többször is meghívta őket – jegyezte meg Rétvári Bence, aki szerint „ott történnek a dolgok” a köznevelés rendszerén belül, és érdemes ott lenni.
