A teljes igazság feltárására törekszik az ügyészség – ezzel a címmel közölt interjút a hét végén Polt Péterrel a Magyar Idők. A legfőbb ügyészt többek közt az utóbbi idők legnagyobb közfelháborodását kiváltó bírósági ítéleteiről kérdezte a kormánypárti lap. Polt beszélt a vörösiszapper, Simon Gábor és Welsz Tamás ügyéről, valamint az ’56-os forradalmat követő megtorlásokat irányító belügyminiszter, Biszku Béla ügyében született elsőfokú ítéletről is. Utóbbiról azt mondta: az ügyészség nagyon alapos vádiratot nyújtott be, szerinte ennek tulajdonítható, hogy a bűncselekmények egy részében a bíróság már eddig is megállapította a volt belügyminiszter felelősségét. A tárgyalás elhúzódását viszont sajnálatosnak nevezte, és bízik abban, hogy az ügy másod-, vagy ha szükséges, akkor harmadfokon olyan ítélettel zárul majd, amely a vádhatóságot igazolja.
A legfőbb ügyész kritikát fogalmazott meg a bíróságok munkájáról. Mint mondta, a másodfokú bíróságok gyakran olyankor is visszaküldik az ügyeket első fokra, amikor lehetőségük lenne rá, hogy a hibákat maguk orvosolják. Ugyanakkor Polt magát nem tartja felelősnek – ahogy fogalmazott –, neki tiszta a lelkiismerete. De az ügyészség munkáját sem bírálta. Bár a vádhatóság vezetője úgy véli, alapos volt az ügyészség vádirata, a Fővárosi Törvényszék 175 oldalas ítélete hemzseg az ügyészség munkáját minősítő kritikáktól. A bíróság, nem mindennapi módon, számtalan ponton semmisíti meg az ügyben eljáró ügyész munkáját. A kihirdetett ítélet szerint az ügyészség többek között a nyilvánvaló tényeket sem vette figyelembe, bizonyos okozati összefüggések bizonyítására még csak kísérletet sem tett, továbbá az ügyészség tanúvallomásokhoz való hozzáállása sértette a tisztességes eljárás elvét is.
– „( ) Ezen vádpont megállapítására nincs mód. Legalábbis jogállamban, ahol a bíróságnak ( ) nemcsak a vádlottra nézve terhelő, hanem a mentő körülményeket is köteles figyelembe venni és értékelésbe vonni.”
– „( ) az ügyészség a vádemeléskor egyáltalán nem vette figyelembe azt, hogy olyan ténybeli alapon nyújt be Biszku Béla ellen vádiratot, amely korábbi alapítéletek tartalma alapján nem foghat helyt.”
– „az ügyész ott követte el a vád szerkesztésekor a legnagyobb hibát, hogy nem vette figyelembe a nyilvánvaló tényeket ( )”
– „( ) az ügyészségnek az alapügyi tanúvallomásokhoz való hozzáállása sérti a tisztességes eljárás elvét ( )”
– „( ) Az ügyész a két korábbi alapítélet, jelen vádirattal szöges ellentétben álló megállapításait nemhogy megcáfolta volna, hanem még csak meg sem kísérelte kétségbe vonni ( )” (H. Cs. L.)
