Ezekben a témákban sem lesz népszavazás

A határozatok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani a Kúriához.

Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, Magyar Zoltán március 9-én nyújtotta be népszavazási kérdést, amely úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amelyben felkéri a Kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy magyar termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével – csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg?”

Az NVB a „párhuzamossági moratóriumra” hivatkozva tagadta meg a kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítést. Néhány perccel korábban ugyanis már megtagadta egy, az Európai Unióból kilépést célzó kezdeményezés hitelesítését, és mivel a párt kérdése is az uniós csatlakozási szerződésre vonatkozik, a kettő azonos tárgykörűnek tekintendő. Emellett a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik, amelyben szintén nem lehet népszavazást tartani.

Patyi András, a testület elnöke felhívta a figyelmet arra, a kilépésről szóló kérdés az összes, a csatlakozásból fakadó kötelezettség megszüntetését célozza, a Jobbik kérdése pedig a szerződés módosítására irányul, vagyis részben azonos a tárgykörük. Márpedig a népszavazási törvény szerint nem lehet új népszavazást kezdeményezni addig, amíg a korábban benyújtott kérdés jogi sorsa nem rendeződik, az első kérdés „tárgyköri védettséget” teremtett a csatlakozással összefüggő minden kérdésben.

Emellett a kérdés nemzetközi szerződés módosítására irányul, amiről nem lehet népszavazást tartani, és a bizottság szerint nem volt egyértelműen megfogalmazva sem.

A vitában felmerült, hogy tekinthető-e érvényesnek a benyújtás, ha nem a párt törvényes képviselője tette azt, hanem az ő megbízásából az országgyűlési képviselő. Patyi András és Litresits András, az MSZP delegáltja amellett érvelt, hogy a Kúria iránymutatása alapján szigorúan kell venni ezt a kérdést, és benyújtásra csak a párt törvényes képviselője jogosult, de a bizottság tagjainak többsége nem értett egyet ezzel a felvetéssel.

A bizottság két másik népszavazási kérdés hitelesítése ügyében is döntött csütörtöki ülésén. Halász József magánszemély március 7-én benyújtott kérdésének hitelesítését szintén megtagadták. Az a kérdés úgy szólt: „Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését az Európai Unióból?”

Az NVB egyhangúlag úgy döntött, a kérdés a csatlakozási szerződésre vonatkozik, ami nemzetközi szerződés, és arról nem lehet népszavazást tartani. Emellett az Alaptörvény több helyen rendelkezik az ország EU-ban való részvételéről, ezért a kérdés burkolt alkotmánymódosításra is irányul, amiről szintén nem lehet népszavazást tartani.

Az NVB megtagadta az Opre Roma – Cigány Demokrata Néppárt népszavazási kérdésének hitelesítését is. A szervezet március 4-én nyújtotta be kérdését: „Akarja-e, hogy minden magyar állampolgár – aki magyarországi, bejelentett lakóhellyel rendelkezik –, havi nettó 100 000 Ft, a kisgyermeket váró édesanyák pedig havi nettó 200 000 Ft alanyi jogon járó juttatást kapjanak?”

Patyi András jelezte: a javaslat és eredményes népszavazás esetén 10 ezer milliárd forintos kiadás terhelné meg a költségvetést. Hozzátette: a költségvetéssel összefüggő kérdésekben nem lehet népszavazást tartani, ráadásul a kérdés nem egyértelmű, nem pontos a juttatás fogalma. A bizottság egyhangú döntéssel megtagadta a kérdés hitelesítését.

Az NVB határozatai ellen 15 napon belül lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani a Kúriához.