Lázár: Pukliék hozzáállása óvodás

A Kormányinfón nemcsak a Tanítanék mozgalmat, hanem a Városligetért tüntetőket is kritizálta.

Az első elszámolási időszak az unióval 2017 nyaráig fog tartani; tisztázni kell a kérdéses pontokat, mondta Lázár. 623 milliárd a keret, amiből a hat vitás ügyet kezeli a kormány. Az aszfaltkeverőügyben 125 milliárd forint, az Öveges-programban 2,1 milliárd forint, a regionális operatív programban 36 milliárd forint kifizetése kérdéses. Az összes ki nem fizetett összeg 201 milliárd. A miniszter szerint ha a tárgyalások végén az egész összeg jóváírását megtiltják Magyarországnak, a keretből akkor is könnyen finanszírozható. Hozzátette, az uniós források 108 százalékát kötötte le a magyar kormány.

A hat ügy teljesen szokványos ügy, ami rossz hír a Soros György által pénzelt szervezeteknek, mondta a miniszter, mert minden rendben zajlott a pályázati pénzek körül, szó sincs korrupcióról az EU-s pénzek tekintetében. Azt is mondta, hogy ha ennyit érnek Soros György kormánnyal szemben felállított seregei, akkor érdemes lenne megfontolnia a le- és kivonulás lehetőségét. „Ideje volna kivonulniuk Magyarországról azoknak, akik mindennap azért kapják a pénzüket, hogy a jelenlegi keresztény-konzervatív kormánnyal szemben a korrupció vádját bebizonyítsák” − mondta.

A csok iránt eddig 24 ezren érdeklődtek, 2500 kérelmet fogadtak be a bankok, és kétezren kapták meg a támogatást, tájékoztatta az újságírókat Lázár.

Eddig 47 ezer hektár termőföldet árvereztek el, körülbelül 10 ezer család jutott földhöz, jelentette be Lázár. Csütörtökön zárult le a földárverések második szakasza. Lesz harmadik kör is, de még nem tudni, mikor. Ennyi pénzt még sosem kapott semmiért nyílt árverésen a magyar állam – jelentette ki Lázár, aki szerint kifejezetten sikeres, hogy az árveréseken a földek 50 százaléka elkelt.

Az Ab csütörtökön mondta ki : alkotmányellenes az MNB adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása. A testület elutasította ugyanakkor az államfő postatörvénnyel kapcsolatos, hasonló jellegű indítványát. Lázár János úgy reagált a határozatra, hogy tanulmányozni fogják.

Az MNB-törvény ügyében előzetesen azt mondta: ha az Ab döntése, annak indoklása hagy lehetőséget rá, akkor a parlamentnek meg kell vizsgálnia, lehet-e alkotmányosan rendezni a kérdést. A postatörvénnyel kapcsolatos döntés viszont nagy siker – mondta –, mert azt jelenti, hogy vannak olyan állami cégtulajdonban lévő üzleti információk, amelyeknél az állam üzleti érdeke előbbre való, mint a nyilvános információhoz való jog.

A Liget-projektre kitérve kijelentette: a legfontosabb pont a Városliget zöldfelületének a rehabilitációja. „Intellektuális nép lévén az alkotási vágy óriási, és a zöldfelületek rovására a múzeumépítők előrehaladtak” – mondta, de a programnak akkor is fontos eleme, hogy a zöldfelületet rehabilitálják, így azt mondani, hogy a Liget állapota ideális, az erősen barokkos túlzás.

Furcsának nevezte, hogy harminc éve nem zavar senkit, hogy a Városliget közepén van egy gusztustalan parkoló és egy út, ami összeköti az M3-ast a Hősök terével. Szerinte a tiltakozóknak, ha komolyan gondolják, amit gondolnak, ez ellen kellene tiltakozniuk már holnap.

A Nyugati pályaudvarhoz tervezett zöldfelülettel nagyjából 20 hektárral növekedik a Liget területe. Noha a Nyugati kiváltására nincs megoldás, a Délit viszont Kelenföld ki tudná váltani, az ehhez szükséges beruházásokról még nincs döntés, mondta.

A vasárnapi zárva tartással kapcsolatban leszögezte: a kormány lezártnak tekinti a kérdést, a választóknak kell eldönteni, hogy kívánják-e felülvizsgáltatni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor jelezte: a statisztikák cáfolják a kereskedők aggodalmát, a kiskereskedelmi forgalom ugyanis folyamatosan és egyre jobban növekszik. Az emberek 3-4 százalékkal költenek többet a vasárnapi boltzár óta – fejtette ki. Visszautasította azt is, hogy csökkent volna a munkahelyek száma: „Ez nem igaz, több ezer új munkahely jött létre.”

Nem lesz kétéves költségvetés, válaszolta Lázár egy újságírói kérdésre. A kormány eddig egy alkalommal tárgyalt a 2017-es költségvetés elveiről, és legközelebb április 4-én foglalkozik a büdzsével, ami egyéves költségvetés lesz. Lázár azt is bejelentette, hogy a szanálás után a Magyar Külkereskedelmi Bankot el akarja majd adni a kormány.

A kormány két lépésben átalakítja a Magyar Államkincstárat (MÁK), ezt követően a szervezet végez minden állami kifizetést – jelentette be. A változások határidejeként 2016 és 2017 nyarát jelölte meg, és közölte: minden más kifizető ügynökség megszűnik.

A MÁK fizet ki minden egészségpénztári vagy nyugdíj-biztosítási pénzt, a szakpolitikai feladatok pedig maradnak a tárcáknál, a szervezetnél személyi változások is várhatók ismertetése szerint.