Ab: Nem titkolózhatnak az MNB alapítványai

A testület elutasította ugyanakkor az államfő postatörvénnyel kapcsolatos indítványát.

Az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával kapcsolatban megállapította, hogy az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az általa létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróság emellett a törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította, mert azok visszamenőleges hatállyal okoztak volna jogsérelmet – olvasható az Ab honlapján.

Az Ab indoklása szerint az MNB-törvényt módosító jogszabály egyrészt az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna. Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Ebből következően e szervezetek szintén kötelesek az adatnyilvánosság biztosítására. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes.

A postatörvény módosításáról szóló Ab-döntést sikerként értékelte Lázár János a csütörtöki kormányinfón, az MNB-ről szóló törvény alkotmányellenesnek nyilvánított módosításáról pedig úgy nyilatkozott a Miniszterelnökség vezetője: a parlamentnek meg kell vizsgálnia a kérdés rendezésének lehetőségét alkotmányos keretek között. Hangsúlyozta: tanulmányozni fogják a döntéseket. Az MNB-törvény ügyében előzetesen úgy fogalmazott: ha az Ab döntése, indoklása hagy lehetőséget rá, akkor a parlamentnek meg kell vizsgálnia, lehet-e alkotmányosan rendezni a kérdést.

A postatörvénnyel kapcsolatos döntés viszont azt jelenti – mondta –, hogy vannak olyan állami cégtulajdonban lévő üzleti információk, amelyeknél az állam üzleti érdeke előbbre való, mint a nyilvános információhoz való jog.

Mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, az Alkotmánybíróság a módosító törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította. Mindezekre tekintettel a módosító törvény nem hirdethető ki.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem találta alkotmányellenesnek a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításának hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket. A köztársasági elnök a postatörvény módosításával összefüggésben kizárólag a módosító jogszabály hatályba léptető rendelkezését kifogásolta, és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmére hivatkozott – olvasható az Ab honlapján.

Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján azt állapította meg, hogy a módosító törvény az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adatok vonatkozásában egyrészt főszabállyá teszi a nyilvánosságot, másrészt a jelenleg hatályos, korlátozó szabályozást pontosítja. Az új szabályozás a Magyar Posta, valamint irányított vállalkozása üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged. A vizsgált törvény tehát sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem jelent hátrányos módosítást. Az Alkotmánybíróság ezért azt állapította meg, hogy a törvény nem alaptörvény-ellenes.

Annak a kérdésnek a megítélése pedig, hogy egy konkrét adatnak a nyilvánosságra hozatala vagy megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából egyfelől aránytalan sérelmet okoz-e vagy másfelől indokolatlan előnyt eredményez-e, a rendes bíróságok feladata.

Mivel az Alkotmánybíróság a törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek, a köztársasági elnöknek azt haladéktalanul ki kell hirdetnie.

Üdvözöljük az Alkotmánybíróság döntését, mely megerősítette azt az álláspontunkat, hogy a jegybanki alapítványok vagyona a habonyi kommunikáció ellenére sem veszíti el közpénz jellegét – írja a Jobbik szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményében. A radikálisok felróják a kormánypártnak a hatalmi gőgjét, majd kiemelik saját „higgadt, szakmai alapokon nyugvó” érvelésüket a témában, valamint kiemelik az is, hogy a felhívásukra fordult Áder az Ab-hez. A törvénnyel kapcsolatban megjegyzik, hogy „egyetlen célja volt: az átláthatatlan, ellenőrizhetetlen gazdálkodás révén a fideszes korrupciónak újabb táptalajt biztosítani”.

Az MSZP üdvözli az Alkotmánybíróság MNB-t érintő döntését – olvasható a szocialisták közleményében. „A jegybank alapítványai nem titkolhatják tovább az adófizetők pénzének felhasználását, 10 napja maradt Matolcsy Györgynek arra, hogy elszámoljon az alapítványaiban rejtegetett 260 milliárd forint közvagyonnal.” Majd ezt követően arra szólítanak fel, hogy Matolcsyék „azonnal hozzák nyilvánosságra a rejtegetett közvagyon eddig titkolt felhasználását!”

Az MSZP ugyanakkor sajnálja, hogy az Ab a postatörvény kapcsán az MNB-t érintő saját határozatában foglaltakkal és a köztársasági elnökkel ellentétben elfogadhatónak tartotta a visszamenőleges hatályú jogalkotást – írja az MSZP. Az Ab ezzel segédkezet nyújtott Orbán Viktor lopásalapú kormányzásához és a Magyar Posta titkos privatizálásához – teszik hozzá. (OS)

Vehemensen támadja és leléptetné Matolcsyt az Együtt – ez derül ki az MNO-hoz eljuttatott közleményből. „Aki ennyire nem érti a saját maga által vezetett intézmény működését, vagy ekkora csalást akar elkövetni, annak távoznia kell!” Felhívják a figyelmet rá, hogy „ezt a döntést ráadásul egy olyan Ab hozta meg, amelyik a mai kormány hű csatlósa, és nem látja el alapvető közjogi feladatát, a kormányzati hatalom ellenőrzését”.

A Fidesz-frakció azt közölte: tiszteletben tartják a döntéseket. „Az AB-határozat kijelöli azokat a kereteket, amelyekre a közérdekű adatok körének meghatározásakor az Országgyűlésnek tekintettel kell lennie. A frakció jövőbeni jogalkotói tevékenysége során ennek megfelelően fog eljárni” – írták.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén szavazta meg a két törvénymódosítást. A politikai szereplők között éles vita alakult ki arról, hogy vajon közpénz-e, és ezért megismerhető-e az MNB alapítványai által kezelt forrás. Az MNB-törvény módosításával összefüggésben az ellenzéki képviselők mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is felvetette az alaptörvény-ellenesség lehetőségét.

A Magyar Postával kapcsolatban egyébként precedensértékű bírói ítélet született pénteken: a bíróság szerint akkor is közérdekű az adat, ha az a cégnek versenyhátrányt okoz.