Úgy tűnik, ezzel aligha van tisztában Lázár János. A Miniszterelnökség tárcavezetője ugyanis azzal védi a magyar letelepedési államkötvényprogramot, hogy az megérte a magyar adófizetőknek. Lázár a csütörtöki kormányinfón fogalmazott úgy, hogy a „letelepedési kötvény sikeres pénzgyűjtő akció volt, mivel olcsón jutott forráshoz a magyar állam”. Ez azonban nem felel meg a valóságnak.
A letelepedési kötvények után hazánk jelenleg kétszázalékos hozamot fizet, miközben a másodpiacon jóval olcsóbban vásárolható hasonló típusú állampapír. Mint ismeretes, a letelepedési kötvényeket euróban bocsátja ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), futamidejük öt év. A hasonló futamidejű euróalapú magyar állampapírok ugyanakkor 0,8 százalékos hozammal forognak a másodpiacokon.
Amikor 2013-ban a program elindult, még nem volt ritka az öt-hat százalékos kamat sem, 2014 novembere óta (a decemberi kisebb megugrást kivéve) azonban stabilan két százalék alatt van a hozam, vagyis az elmúlt bő egy évben egyáltalán nem érte meg ilyen drágán árusítani a kötvényeket. (A jogszabály egészen pontosan úgy szól, hogy a letelepedési kötvény kamatlába a kötvény kibocsátásakor az öt évhez legközelebb álló hátralévő futamidejű, euróban denominált, a magyar állam által kibocsátott kötvény másodpiaci hozamánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb, de legalább két százalék.)
További furcsaság, hogy nem a külföldi befektető kapja a kamatot, hanem azok a közvetítőcégek, amelyek engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától a papírok forgalmazására. Jelenleg hat vállalkozás értékesíthet letelepedési állampapírt, amelyek egy kivételével olyan offshore helyszíneknek tartott országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Málta, Ciprus és Liechtenstein.
A letelepedési kötvényprogram lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben.
Az ÁKK ugyanakkor diszkontáron bocsátja ki a kötvényeket, azaz hiába ad 300 ezer eurót a külföldi a közvetítőcégnek, utóbbi csak mintegy 271 ezer eurót utal át az államnak, ami öt év után fog 300 ezret érni. A közvetítőcég a kamaton közel 29 ezer eurót nyer, amit lényegében lejáratkor a magyar adófizetők állnak, miközben 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat is kérnek a közvetítők a külföldiektől.
Csupán egyetlen állampapír értékesítésekor 23–27 millió forint bevételre tesznek szert a cégek, ami óriási összegnek számít.
A letelepedési program indulása óta idén februárig 3538 kötvényt adtak el, lapunk számítása szerint 81–97 milliárd forintot kerestek csak a közvetítőcégek ezen az ügyleten.
A Heti Válasz szerint a sokmilliárdos letelepedési bizniszben nem maradt olyan főszereplő, akit ne lehetne valamilyen módon kapcsolatba hozni a kormányfő és vezető fideszes politikusok tanácsadójával, Habony Árpáddal, miközben felvetődik Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerepe is, hiszen ő terjesztette az Országgyűlés elé a letelepedési kötvények forgalmazását lehetővé tevő törvénymódosítást.
