Időutazók a Rogán-bizottságban?

Furcsa figurákra bukkanhatunk a letelepedési kötvényt értékesítő cégek háza táján.

Kérdés, hogy ha a két cég esetében különböző tulajdonosi körről van szó, ahogyan ez a gazdasági bizottság irataiban áll, miként történhetett meg, hogy a két vállalkozást ugyanazon a napon – 2013. május 22-én – alapították, és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettőjük esetében 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság. Ha ez sem volna elég, a vállalkozások regisztrációs száma is egymást követi, az egyik a 7108, míg a másik a 7109-es bejegyzési számon futott a liechtensteini hivatalban.

Rogán Antal arra felvetésre, hogy a közvetítőcégek nagy része miért adóparadicsomként számon tartott államokban van bejegyezve, azzal érvelt, hogy a vállalkozások azért nem számítanak offshore cégeknek, mert ismertek a tulajdonosaik. Ahogy lapunk keddi számában beszámoltunk róla, a liechtensteini VolDan Ltd. leányvállalata, a hasonló nevű VolDan Hungary Kft.-nek a budapesti V. kerületben, a Bécsi utcában található az irodája. A cég a honlapján is a magyarországi címét hirdeti, és a külföldi érdeklődők is hazai telefonszámon érhetik el a vállalkozást. Ezek után aligha maradt más érv a külföldi cégbejegyzések mellett, mint az, hogy a közvetítő vállalkozások ki akarják használni a hazainál kedvezőbb adószabályozást, miközben a valódi tulajdonosok kiléte is homályban maradhat.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró, azaz 93 millió forint névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, fél év után letelepedési engedélyt kapnak, ennek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A jogszabály ugyanakkor úgy szól, hogy nem közvetlenül az államtól, hanem csak közvetítő cégeken keresztül lehet ilyen kötvényt lejegyezni. Ezek a vállalkozások ugyanakkor 23-28 millió forint közvetítői díjat kérnek kötvényenként a külföldi befektetőktől. Ez tavaly év végéig több mint 50 milliárd forint bevételhez juttatta a közvetítőcégeket. Nagy kérdés, hogy valójában mennyit nyernek az üzleten, mivel annak ellenére, hogy a lejáratkor közpénzt is érint a kötvényforgalmazás, a gazdasági bizottság nem kér kimutatást a közvetítők üzleti tevékenységéről. Emiatt nem tudni, hogy egy magyar kft. kivételével adóparadicsomként emlegetett országokban, a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson, Szingapúrban és Liechtensteinben bejegyzett vállalkozások mekkora haszonnal értékesítik a letelepedési államkötvényeket, fizetnek-e a tevékenységük után adót, és kik az üzleti tevékenység igazi haszonélvezői.