Az áldozat hazudik, bosszút akar állni, ő maga is felelős a bántalmazásért, amennyiben nem tudja megállítani a bántalmazást, felelőtlen anya – gyakran ilyen sztereotípiák határozzák meg a bírók gondolkodását a magyar igazságszolgáltatási gyakorlatban, amikor párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos üggyel szembesülnek. Legalábbis ez derült ki a Patent Jogvédő Egyesület által szervezett tizennégy hónapos úgynevezett bíróságfigyelő programjából, melynek eredményeit tegnap ismertették Budapesten.
A Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával megvalósult akcióban önkéntesesek vettek részt. A jelentkezők 2015-ben és 2016-ban összesen nyolcvanöt, néha előre tervezetten, máskor véletlenszerűen kiválasztott polgári, illetve büntetőperes tárgyalásról gyűjtöttek tapasztalatokat. A sztereotípiák jelenlétén kívül a program megállapításai közt szerepel többek közt az is, hogy gyakori az úgynevezett eljárási zaklatás, azaz az olyan eljárások (például rágalmazási perek), amelyeket a bántalmazók indítanak áldozataik ellen. Szintén a monitorozás közben szerzett tapasztalatok közé tartozik, hogy gyermekelhelyezési, illetve kapcsolattartási ügyeknél gyakran figyelmen kívül hagyja a bíróság, hogy a pár egyik vagy másik fele bántalmazó.
A megfigyelők több esetben is akadályokba ütköztek. Ilyen volt például, hogy nem volt lehetőségük előre megismerni a tárgyalási jegyzéket, amit egyébként tapasztalataik szerint gyakran esetlegesen, pontatlanul rögzítenek. Megemlítették továbbá, hogy sokszor indoklás nélkül rendeltek el zárt tárgyalást, több alkalommal a bíró nyomására. Bár volt, ahol a bíró kifejezetten figyelmes, segítőkész volt az érintettekkel, a tárgyalások során találkoztak a bántalmazás semmibevételének és az áldozathibáztatásnak a szélsőséges megnyilvánulásaival is. Ilyen volt például annak a nőnek az esete, akinek kiskorú lányát korábbi férje rendszeresen megerőszakolta. A bíró a tárgyaláson azt kérdezte az asszonytól, hogy csökkent-e a házaspár közt a szexuális együttlétek száma azután, hogy a férj bántalmazta az asszonyt. Amikor a nő azt válaszolta, nem tudja, nem számolta, csak azt várta, hogy az ilyen együttlétek véget érjenek, a bíró megkérdezte, nem lehetett-e, hogy éppen a lecsökkent szexuális együttlétek miatt fordult a férfi a nevelt lánya felé.
A kutatás nyomán a Patent több ajánlást is megfogalmazott. Ezek közt szerepel a bírák és ügyészek képzésének átalakítása olyan módon, hogy alkalmuk legyen tanulmányaik során megismerni a családon belüli és a párkapcsolati erőszak természetrajzát. Ezen kívül a egyesület a tárgyalási jegyzék nyilvános kezelését kéri, valamint speciális szabályok megalkotását a hozzátartozók közti erőszakkal összefüggő családjogi ügyekre. A mostani bírósági megfigyelés nem az első volt. Hasonló, laikusok által végzett megfigyeléseken alapuló kutatást a Patent már 2013–2014-ben is végzett.
