Nehéz jogilag akadályozni, hogy fenyegessék a tanárokat

Újabb, ezúttal egész napos tiltakozást terveznek a pedagógusok, bár vannak, akik ennek nem örülnek. Mit lehet és mit nem a tanároknak?

Egyelőre inkább csak fenyegetik a pedagógusokat, hogy ne sztrájkoljanak, retorzióról kevesebbet hallunk, viszont a fenyegetés sem jogszerű, még ha nehezebb is vele szemben fellépni – jelentette ki az Eötvös Károly Intézet (EKINT) hétfői sajtóbeszélgetésén Lehoczky-Kollonay Csilla munkajogász, a Közép-Európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára. A rendezvényen a szervezet vezetői és Lehoczky a pedagógussztrájkok körüli jogi vitákban igyekeztek rendet vágni: az utóbbi hetekben számos kérdés merült fel azzal kapcsolatban, jogszerű-e a sztrájk, mikor lehet elindítani, mikor van szükség esetleg polgári engedetlenség meghirdetésére.

Lehoczky szerint ha a sztrájk a pedagóguságazat keretében történik, igazából nem is szükséges, hogy  munkavállaló és munkáltató közti egyeztetés előzze meg a sztrájkot, bár kérdéses, ez egyházi fenntartású intézményre is vonatkozik-e. A Hír TV kérdése ilyen intézményre vonatkozott: vasárnap derült ki, hogy egy pécsi, katolikus fenntartású iskola pedagógusaitól azt kérte a püspök, semmilyen munkabeszüntetés kezdeményezésében ne vegyenek részt 15-én, különben él eljárási jogával. Ezzel kapcsolatban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője, Nagy Erzsébet már elmondta a Bama.hu-nak: törvénysértő a püspök állásfoglalása, korlátozza a munkavállalói jogokat. Lehoczky is úgy vélte, hogy nem kell tudomásul venni az érkező körlevelet, bár nem tud ilyen esetben jelentősebb jogi eszközről, ami a fenyegetővel szemben bevethető lenne. A nyilvánosság ereje segíthet – mondta Lehoczky.

Az EKINT igazgatója, Somody Bernadette úgy vélte: retorzió esetén két jogi válasz is létezhet. Egyik az adatvédelmi garanciákra vonatkozó: a tanítástól távol maradó pedagógus és diák esetében nem lehet listázni, ki miért nem jelent meg, ki vett részt épp egy demonstráción vagy kinek volt beteg a gyereke. Hasonló listákról korábban lehetett hallani, mikor több diák is a pedagógusok melletti kiállásból nem ment február 29-én iskolába: ilyet összeállítani jogszerűtlennek mondható. Másrészt Somody szerint az egyenlő bánásmódról szóló törvény védi a munkavállalót, és nem lehet olyan környezetet teremteni, ahol a sztrájkolni kívánók megfélemlítve érezhetik magukat. A Magyar Nemzet megkeresésére egyébként Nyitrai Károly ügyvéd múlt héten elmondta: ha a sztrájkolók ki is mennek az iskola elé, aránytalan és jogszerűtlen lenne rendkívüli felmentést kezdeményezni, legfeljebb figyelmeztetést kaphatnak a sztrájkolók. Palkovics László oktatási államtitkár korábban arról beszélt, hogy az a tanár, aki bent van az épületben, sztrájkolónak számít, aki viszont az óra megtartása helyett az épület előtt tiltakozik, munkajogi következményekkel nézhet szembe.

Az mára tisztázódott, hogy nemcsak szakszervezetek, de bármely munkavállaló is indíthat sztrájkot, akár a Tanítanék Mozgalom is – jelentette ki Lehoczky, aki szerint úgy tűnik viszont, ennek a mozgalomnak a célja más, mint amit a sztrájktörvény lehetséges okként említ. Ugyanakkor a munkajogász megemlítette, hogy nemcsak bérek, a munkaóra csökkentése miatt lehet sztrájkolni, de országos kérdésekben is, például a társadalombiztosítási szabályok változása érdekében. Sztrájk célja persze nem lehet olyasmi, ami semmilyen összefüggésben nem áll a munkakörülményekkel: nemzetközi szerződéseket, alkotmányos szabályozást érintő ügyek ilyenek például. Lehoczky később a Mandiner kérdésére szemléletes példát hozott: a gyári munkás például nem sztrájkolhat amiatt, hogy ő másféle asztalt kíván gyártani. A felvetésre, hogy ezek szerint az alaptanterv megváltoztatása miatt sem lehet-e, a munkajogász már eltérő választ adott: mint mondta, „ez egy másik tészta”, és ha a szakmai hivatással nehéz összeegyeztetni az alaptantervet, akkor ez mindennapos konfliktusokat generálhat, és már jogosabb lehet a sztrájk.

Felmerült az is Lehoczky szerint, hogy a sztrájktörvény hétnapos egyeztetési időt szab meg, de nem világos, hogy ez mikortól számít: ha már hetek óta tartanak a tárgyalások, akkor lehet akár holnap is sztrájkra lépni? A munkajogász szerint kérdéses, mikortól számít a hét nap. Az elégséges szolgáltatások tárgyköre is vitatható, itt Lehoczky arra hivatkozott, hogy a törvény nem említi a pedagógusi szakmát, ami nem számít alapvető szolgáltatást nyújtó ágazatnak. Csak a gyermekek felügyelete tartozik ebbe a körbe. De például a Kúria nemrég egyértelművé tette azt is: a bölcsődei szegmens sem tartozik ebbe az ágazatba. Így mivel nem kell elégséges szolgáltatást nyújtaniuk, nem is nyitnak ki 20-án azok a bölcsődék, amelyek dolgozói csatlakoznak a sztrájkhoz.

Szóba került az is, hogy míg pártpolitika nem vihető be az iskola falai közé, politizálni az EKINT képviselői szerint lehet és kell is, csak nem egyértelmű sokak számára, ez milyen esetekben lehetséges. Kíváncsiak voltunk, mi tartozik ide, mi lehetséges a pedagógusok számára: más megítélés alá esik például, ha a tanár kockás ingben megy be, mintha mondjuk felvesz egy szentkoronás pólót, ezzel fejezve ki álláspontját közéleti-világnézeti kérdésekben? Az EKINT elnöke, Majtényi László elmondta: egy tanár nem köteles eltitkolni a saját világnézeti meggyőződését, és bár pártpolitikai agitációt nem szabad folytatni, egyéb szimbólumokat nyugodtan lehet viselni. Míg Franciaországban a világnézeti semlegesség jegyében nem engedik az iskolákban a vallási szimbólumokat sem, nálunk ilyen szabályozás nincs, nyugodtan viselhet a tanár keresztet a nyakában, ahogy a nem konkrét pártpolitikai agitáció alá eső öltözék sem tiltott. Majtényi hozzátette, a maga részéről nem is helyteleníti, hogy nálunk nem tiltják a vallási jelképeket sem. Lehoczky mindehhez hozzátette: ilyen esetben az iskolai helyzetben jelen lévő tekintély miatt jó, ha a tanár egyértelművé teszi azt is, hogy a saját nézetein túl elfogadhatónak tart mást is, kockás ing vagy másféle póló esetében ugyanúgy.

Rákérdeztünk a nemrég meghirdetett ötperces sztrájkra is: ismert, a pedagógusok mellett a nővérek ügyében kiálló Sándor Mária is arról írt, hogy április 20-án délben álljon le az országban az élet öt percre. A Pedagógusok Szakszervezetének vezetője, Galló Istvánné hirdette meg: üzennének a kormánynak, hogy ha nem működik az iskola, semmi más sem működik, és ezért szeretnék, hogy álljon le a közlekedés, ne legyen kiszolgálás a boltokban sem. Lehoczky ezzel kapcsolatban elmondta, szolidaritási sztrájkfelhívásról lehet szó, és nincs megszabva, mennyi lehet az ideje, bár általában legalább egy óráról szokott szó lenni. Szerinte ilyen esetben munkavállalóknak és munkaadóknak érdemes egyeztetni, ha pedig ez nem történik meg, ötperces munkahelyi kötelezettségszegés történhet. Nehéz különbséget tenni szerinte például aközött, hogy valaki erre az időre kimegy dohányozni, és azért nem szolgál ki egy üzletben, vagy épp öt percre szolidarít a tiltakozókkal.

Miután munkavégzés nélkül végzett munkaidőről van szó, munkamegtagadás esetén erre az időre nem jár munkabér Lehoczky szerint, bár más kérdés, hogy pedagógussztrájk esetében előfordulhat: a tiltakozónak nincs is épp órája, valójában nem történik konkrétan munkamegtagadás.

A beszélgetésen Majtényi kifejtette: bár a véleménynyilvánításra vonatkozó jog sok mindent megenged, a sztrájkjog erőteljesen korlátozható, viszont megjelenhet a polgári engedetlenség, ami a hatályos joggal való morális szembefordulást jelenti közlése szerint. Van, hogy ennek indul valami, de aztán később a véleménynyilvánítás szabadsága melletti kiállásként értelmezik – tette hozzá. Lehoczky pedig később azt hangsúlyozta, hogy bár van itt egy a munkajog által szabályozott „harci eszköz”, amivel harmadik félnek, utazóközönségnek, iskolásoknak is sérelmet okozhatnak, de kommunikálni kell, hogy a tiltakozás a szolgáltatást igénybe vevők érdekében is történik. Másrészt fontos az is szerinte, hogy elmondják: nemcsak a sztrájkoló felelőssége a sztrájk, hanem oka a munkaügyi vita, és az abban érintett másik fél is éppúgy felelős.

Az EKINT vezetői hangoztatták azt is: fontosnak érzik, hogy a politikusok ne kampányoljanak gyerekekkel. Majtényi szerint pártfüggetlen dologról van szó, demokratikus és nem demokratikus politikusok is űzik, ami politikai pedofíliának nevezhető. Másrészt Somody azt is hangsúlyozta, hogy a gyerekek nem feltétlenül passzív elszenvedői a tiltakozásoknak, ők is kiállhatnak, lehet politikai véleményük, és például a legkisebbek is mehetnek kockás ingben kiállni a tanárok mellett. Rákérdeztünk így arra is, mi a véleményük Balog Zoltán miniszter esetéről, aki diákolimpikonnal fotózkodott a pedagógustiltakozások ideje alatt, kiemelve a kockás inges demonstrációk közben, hogy a Parlamentbe mindenki fehér ingbe ment, „de nem az ing számít, hanem a teljesítmény”. Majtényi szerint a politikus elsősorban magának okozott kárt, hiszen a diákolimpikonok már elég idősek voltak, és „visszaütöttek.” Az EKINT elnöke a maga részéről súlyosabb esetnek tartotta, mikor egy képen Balog állt az esernyő alatt, miközben a gyerekek az esőben ázva tornáztak egy putnoki alapkőletételen.

Április 15-én, pénteken tartottak figyelmeztető sztrájkot a pedagógusok, sok száz iskolában több ezer tanár hívta fel a figyelmet a közoktatás problémáira. Mendrey László PDSZ-vezető utóbb sikeresnek nevezte a megmozdulást. Kifejtette, a sztrájkhoz csatlakozó iskolákban az első két órában a tanárok a gyerekek felügyeletét látták el. A PSZ szerdára, április 20-ára egész napos, országos sztrájkot hirdetett, és más ágazatok dolgozóitól is azt kérte, öt percre álljanak le a munkával. Mendrey elmondta azt is, a tiltakozások májusra is átcsúszhatnak majd, de az írásbeli érettségi vizsgákat nem szeretnék majd megzavarni. Az Emmi múlt héten egyébként azt közölte: nem kell külön gyermekfelügyeletet és -étkezést igényelni április 20-ára, minden intézmény kinyit és rendesen működik majd, csak a sztrájkban részt vevő tanárok nem tartják majd meg szaktárgyi óráikat. Az iskola ettől még minden gyermekre felügyel.