„Figyelem, a vonat azonnal indul!” – hallatszik a hangosbemondóból az egyik zsúfolt budapesti pályaudvaron egy bő három évtizeddel ezelőtti fekete-fehér promóciós filmben. A reklám már akkor is arra figyelmeztette a vasutat választókat, hogy mindig időben vegyék meg a menetjegyüket. Két, vaskos bőröndöt cipelő nyugdíjas szalad a peron felé, egyikük felkiált: „Lemaradtunk!” „Mert hiába mondtam, hogy váltsd meg előre a jegyeket” – szajkózza párja, és szomorúan konstatálja, hogy a vonat nem vár, elindult már.
Szerencsére mára sokat változott a menetjegyváltás rendszere. Például már mobiltelefonon is bemutathatjuk tikettünket, bár nem minden esetben.
Minden technikai feltétel adva van ahhoz, hogy a feláras (pótjegyes, helyjegyes) vonaton vagy kocsiban utazók igénybe vehessék az internetes vásárlást anélkül, hogy kinyomtatnák jegyüket. Csupán egy mobilkészülékre, tabletre vagy laptopra van szükség. A kalauzok az utas készülékének képernyőjén megjelenő információkat a kód beolvasásával és a személyazonosság vizsgálatával ellenőrzik. Más a helyzet azonban, ha személyvonattal közlekedünk. Hiába élünk másfél évtizede a 21. században, a korszerűtlen jegynyomtatást preferálja a MÁV. A vasúttársaság ugyanis a nem feláras járatain előírja, hogy az utazás megkezdése előtt kinyomtassuk a jegyünket, melyet korábban elektronikus úton vásároltunk meg.
A fenti előírás azonban kevesekhez jut el, akik aztán meglepődve tapasztalják, hogy az előre megvásárolt, mobilkészüléken bemutatott jegyüket a jegyvizsgáló nem fogadhatja el. Egy magát megnevezni nem kívánó utas arról számolt be az MNO-nak, hogy március közepén a Dombóvár–Bátaszék vonalon azzal szembesült: ugyan a jegyvizsgáló rendelkezett a jegy QR-kódjának leolvasására alkalmas eszközzel, nem ellenőrizhetett így. (Pontosabban nem ellenőrizhetett volna, mert végül mégis megtette.)
Forrásunk szerint érthetetlen ez a fajta eljárásmód, hiszen a jegyvizsgálók ugyanazzal az eszközzel ellenőrzik a menetjegyeket, mint a feláras vonatokon. Igaz, a MÁV az elektronikus úton vásárolt jegyek mellé minden esetben tájékoztató dokumentumot csatol, miszerint ha a „jegy kizárólag feláras vonat(ok)ra szól [ ], a kinyomtatásra kapott pdf-állományt és vonalkódot okostelefon, számítógép vagy más alkalmas készülék kijelzőjén is bemutathatja.” Ha nem feláras járatra nem nyomtatunk, akkor a megállapított menetdíjon felül 2600 forint pótdíjat kell fizetnünk.
A vasúttársaság megkeresésünkre közölte: tervezik, hogy az elektronikusan vásárolt jegy bármelyik belföldi vonaton kinyomtatás nélkül is bemutatható legyen, ám a MÁV erre még nem áll készen, további fejlesztések szükségesek.
3,5 milliárd forintból fejlesztette ki a MÁV az új jegyellenőrző rendszerét, mellyel már hetente 200 ezer darab jegyet ad el, ez heti 110 millió forint bevételt jelent. Ám a jegyek vonalkódjának leolvasása nem zökkenőmentes – írtuk meg április elején.
Az elmúlt napokban pedig arról lehetett olvasni, hogy zűr volt a Rába IC helyjegyeinek az értékesítése körül, ugyanis az Index egy olvasói beszámoló alapján arról írt: ugyanazt a helyjegyet kétszer, ha nem háromszor is értékesítették.
Bár a jegyek leolvasására szolgáló műszaki kritériumok rendelkezésre állnak, akad egy másik probléma is. A személyvonatok kivétel nélkül megállnak minden állomáson, és ezek a megállók viszonylag közel esnek egymáshoz, így nagyobb kockázat nélkül lehet bliccelni is. A végig pótjegyes vagy helyjegyes vonatokon a ritkább megállási rend lehetővé teszi, hogy két állomás között az összes utas jegyét ellenőrizzék. Ha engedélyeznék a mobiltelefonos jegybemutatást valamennyi járaton, előfordulhatna, hogy az utasok úgy szállnak fel, hogy nem váltják meg a jegyüket, csak azután, amikor már elhagyták az állomást. A vasúttársaság közölte: a kinyomtatás nélküli teljes körű elfogadáshoz ki kell alakítani azt a technikai hátteret, mellyel a visszaélések megbízható módon kiszűrhetők. Emellett még a szabályozási háttér kialakítása is a MÁV tervei közt szerepel. Ezek kidolgozása és a jegyértékesítési rendszer átfogó fejlesztése jelenleg is zajlik.
Felvetődik a kérdés, miért nem lehet tudni, hogy ki mikor vásárolta meg a menetjegyét, akár a neten. Az e-jegyek hiányossága, hogy nem szerepel rajtuk a vásárlás időpontja, pedig az utasok levélben kapnak erről visszaigazolást, és a bankkártyás fizetés is időponthoz van kötve, ráadásul MÁV-Start felülete szintén feltünteti az időt. Ám ezek a dokumentumok személyes adatnak minősülnek, így a vasúttársaság alkalmazottjai nem ellenőrizhetik őket.
