Mivel a most eltörölt jogszabály írta elő nemcsak a vasárnapi zárva tartást, hanem azt is, hogy az üzletek „kiskereskedelmi napokon 4 óra 30 perc és 22 óra között tarthatnak nyitva”, a jövőben lényegében semmilyen korlátozás nem lesz. Vagyis az üzletek akkor lehetnek nyitva, amikor csak akarnak, akár éjszaka is – hívta fel a figyelmet lapunk érdeklődésére Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ez alól például december 24-e lehet kivétel, amikor 14 óráig tarthatnak nyitva az üzletek, illetve a helyi önkormányzatok saját rendeleteikben és területükön korlátozhatják az üzletek nyitva tartását akkor, ha az zavarja a helyben lakókat. De ezektől eltekintve a boltokon múlik, meddig várják a vásárlókat.
– Egyelőre nem tudni, hogy most vasárnap mennyi üzlet nyit ki – mondta a főtitkár, aki szerint az üzletek egy része most még biztosan zárva tart akkor is, ha a tegnap elfogadott módosítás vasárnapig hatályba lép. Egyrészt a nyitva tartás változását be kell jelenteni az önkormányzatnak. Ezt még akár el is lehet végezni péntekig. Viszont az alkalmazottakkal hét nappal előre közölni kell a beosztást, vagyis a munkarend esetleges változásáról előre értesíteni kell őket, ami viszont már nem fér bele a vasárnapig hátralévő néhány napba.
Nem tudni azt sem, hogy mi lesz a vasárnap is dolgozók pótlékaival. A tegnapi parlamenti szavazás előtt a törvényalkotási bizottságba több ellenzéki módosító javaslat is érkezett azért, hogy az eddigi, egyes esetekben 100 százalékos pótlékot ne mérsékeljék 50 százalékra. Ezek a javaslatok viszont nem kapták meg a többséget. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a szavazás előtti országgyűlési vitában egyebek mellett azzal érvelt, hogy a baloldal által javasolt népszavazási kérdés a törvény teljes eltörlésére irányult, vagyis azzal a bérpótlékok eltörlését is indítványozták. – Ráadásul a népszavazás sikere esetén három évig még csak hozzá sem lehetett volna nyúlni a bérpótlékok ügyéhez – fejtette ki, hozzátéve, hogy a kormány hajlandó egyeztetni a bérpótlékokról, de nem a pártokkal, hanem az érdekképviseletekkel. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy rövid időn belül tisztázhatók a vasárnapi munkavégzés feltételei és az érte járó juttatások ügye. Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy pártja a pótlékok felemelését támogatja, amiről egyeztetést kezdeményez az ágazati képviseletekkel.
Novák Előd (Jobbik) a vitában azt mondta, a kormány figyelmen kívül hagyta, hogy a vasárnapi pihenőnappal párhuzamosan több helyen meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartást, ami családellenes. Megjegyezte, hogy noha pártja programja is tartalmazza a vasárnapi pihenőnapot, azt úgy képzelik el, hogy az embereket ne lehessen munkavégzésre kötelezni, és ha vállalják a munkát, akkor tisztességes bérpótlékot kapjanak.
Bírálta az MSZP is, hogy a boltzár eltörlésével együtt megszüntették a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot. – Hazug és aljas az a politika, amely az ellenzékre keni ennek eltörlését – fogalmazott Tóbiás József pártelnök. A PM pedig azt követelte, hogy ne csak a kiskereskedelmi dolgozóknak, hanem mindenki másnak is járjon a 100 százalékos vasárnapi bérpótlék.
A szakszervezetek szintén egyeztetni akarnak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség a VKF nevű konzultációs fórum azonnali összehívását kezdeményezi. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint ugyanis a jelenlegi dolgozói létszámmal, pótlékokkal, illetve munkaidő-beosztási szabályokkal megvalósíthatatlan a vasárnapi nyitva tartás. A jelenlegi 50 százalék helyett 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot követelnek, továbbá azt, hogy a munkáltatók adják meg a választási lehetőséget a munkavállalóknak, hogy akarnak-e vasárnap dolgozni. Mindezek eléréséért aláírásgyűjtést szerveznek, sőt még demonstrációt is kilátásba helyeztek.
