Budaházy védője szerint nem történt terrorcselekmény

„Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak” – fogalmazott Szikinger István.

„Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak” – fogalmazott Szikinger István perbeszédének első napján, pénteken a Fővárosi Törvényszéken, emlékeztetve a Párizsban és Brüsszelben néhány hónapja elkövetett, több tucatnyi halálos áldozatot követelő merényletekre.

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, illetve képviselők és miniszterek otthona ellen. Ezeknek a cselekményeknek a következtében senki sem sérült meg, ám egy másik vádpont szerint vascsövekkel súlyosan bántalmazták Csintalan Sándor Hír TV-s műsorvezetőt, korábbi szocialista politikust.

Szikinger István szerint a vádbeli cselekmények nem alkalmasak terrorcselekmény megvalósítására, egyébként pedig az sincs bizonyítva, hogy egyáltalán a vádlottak követték el őket. Feltéve, de meg nem engedve, hogy Budaházy és társai számlájára írhatók a cselekmények, van olyan adat, mely szerint az elsőrendű vádlott kifejezetten arra adott utasítást, hogy személyi sérülés ne történjen. Budaházy György nem híve a személy elleni erőszaknak – jegyezte meg az ügyvéd.

Hangsúlyozta, hogy az egyik, az ügyészség szerint terrorcselekménynek minősülő támadásnál komolyan felmerült, hogy inkább zaklatásnak minősítsék, amely úgy viszonyul a terrorcselekményhez, mint a könnyű testi sértés az emberöléshez. Az ügyvéd szerint a vádbeli cselekmények sem állami szerv kényszerítését, sem a lakosság megfélemlítését nem valósították meg. Hozzátette: soha senki komolyan még csak fontolóra se vette, hogy a parlament nem szavazza meg azt, amit a vádbeli szervezet ellenzett.

Az ügyészség szerint a terrorszervezet előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni, és előrehozott választást akart a terrorcselekményekkel kikényszeríteni.

Emellett az ügyészség szerint a Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway jegyiroda és két melegbár elleni támadás a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítését célozta. Miután az egyik felgyújtott melegbárban voltak vendégek, ebben az esetben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény.

A lakosság megfélemlítése kapcsán Szikinger István arra hívta fel a figyelmet, hogy szinte minden bűncselekmény megijeszthet egyes embereket, ám nincs adat arra, hogy ezek a támadások komoly félelmet keltettek volna. Megjegyezte, a romagyilkosságok kapcsán sem merült fel, hogy terrorcselekményekről lenne szó.

Szikinger István szerint az ügyészségnek még a bűnszervezet vagy terrorszervezet létét, létrejöttét sem sikerült bizonyítania. A vádbeli Budaházy György vezette Magyarok Nyilai vagy nem is létezett, vagy nem a vádlottakhoz köthető – mondta.

Ezzel kapcsolatban az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik vádbeli cselekmény után a Magyarok Nyilai által kiadott közlemény lényeges pontokon másként írta le a támadást, mint ahogy történt, amiből egyenesen következik, hogy nem az elkövetőkhöz köthető a dokumentum.

A vádlottak túlnyomó többsége az eljárás során tagadta bűnösségét, ám volt, aki beismerte tettét, és másokra is terhelő vallomást tett. Az egyik korábbi gyanúsított a hatóságokkal együttműködve a tárgyaláson már tanúként tehetett társait terhelő vallomást, továbbá az egyik vádlottnak rögzítették többórányi beszélgetését, amely az ügyészség szerint lényeges pontokon támasztja alá a vádat.

Az ügyész néhány napja perbeszédében egyes vádlottaknak húsz évet megközelítő szabadságvesztést indítványozott.

Budaházy György védőbeszéde várhatóan hétfőn folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítélet a több mint fél évtizede kezdődött perben várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt megszületik.