Emellett az ügyészség szerint a Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway jegyiroda és két melegbár elleni támadás a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítését célozta. Miután az egyik felgyújtott melegbárban voltak vendégek, ebben az esetben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény.
A lakosság megfélemlítése kapcsán Szikinger István arra hívta fel a figyelmet, hogy szinte minden bűncselekmény megijeszthet egyes embereket, ám nincs adat arra, hogy ezek a támadások komoly félelmet keltettek volna. Megjegyezte, a romagyilkosságok kapcsán sem merült fel, hogy terrorcselekményekről lenne szó.
Szikinger István szerint az ügyészségnek még a bűnszervezet vagy terrorszervezet létét, létrejöttét sem sikerült bizonyítania. A vádbeli Budaházy György vezette Magyarok Nyilai vagy nem is létezett, vagy nem a vádlottakhoz köthető – mondta.
Ezzel kapcsolatban az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik vádbeli cselekmény után a Magyarok Nyilai által kiadott közlemény lényeges pontokon másként írta le a támadást, mint ahogy történt, amiből egyenesen következik, hogy nem az elkövetőkhöz köthető a dokumentum.
A vádlottak túlnyomó többsége az eljárás során tagadta bűnösségét, ám volt, aki beismerte tettét, és másokra is terhelő vallomást tett. Az egyik korábbi gyanúsított a hatóságokkal együttműködve a tárgyaláson már tanúként tehetett társait terhelő vallomást, továbbá az egyik vádlottnak rögzítették többórányi beszélgetését, amely az ügyészség szerint lényeges pontokon támasztja alá a vádat.
Az ügyész néhány napja perbeszédében egyes vádlottaknak húsz évet megközelítő szabadságvesztést indítványozott.
Budaházy György védőbeszéde várhatóan hétfőn folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítélet a több mint fél évtizede kezdődött perben várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt megszületik.
