Szakemberek szerint a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz kapcsán az Ab-nek elsőként azt kell vizsgálnia: felmerülhet-e az adott indítványozót az adott ügyben érintő alapjogsérelem.
Az alkotmányjogi panasz elbírálásánál nincsenek olyan rövid, konkrét eljárási határidők, mint a parlamenti döntés ellen benyújtott indítványnál, az Ab azonban korábban azt közölte, lehetőség szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt döntenek ebben az eljárásban is. A Kúria döntését ugyanakkor 60 napig, tehát július elejéig meg lehet megtámadni az Ab-n.
A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg 2015. december elején az úgynevezett kötelező kvótadöntést. A luxembourgi testület általában 1-2 év alatt hozza meg határozatát.
Szintén 2015 utolsó napjaiban fordult alkotmányértelmezést kérve a magyar Alkotmánybírósághoz Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre Magyarország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!