Osztálynyi helyek maradtak üresen országszerte az idei felvételik után a szakközépiskolákban és szakiskolákban, míg a gimnáziumoknál többnyire ennél kisebb számokat látni – derül ki az Oktatási Hivatal még április 19-i állapotot tükröző adataiból. Van olyan budapesti szakközépiskola, ahol a pénzügyitermék-értékesítői képzésre összesen 88 szabad hely maradt, míg egy másik intézményben még 14 diákot taníthatnának az eladói szakmára, 21-et vállalkozási és bérügyintézőnek, kereskedőnek pedig 49-et. Egy másik, budapesti és miskolci telephelyű intézmény szakiskolai képzésére még 106 hely elérhető, míg a szakközépiskolaira 27 fő. Az egyik csornai szakiskolában 53-an tanulhatnának még gazdának, míg 13-an mezőgazdasági gépésznek. Igaz, itt a szakközépiskolai képzésre már csak 9 hely szabad.
A végső statisztikák ugyanakkor még változnak, hiszen május 2–13. között rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanulót vettek fel. A sok üres helynek az az oka, hogy nőtt a gimnáziumok népszerűsége. A Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös jelentése rávilágít: a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya tavaly majd 40 százalékot tett ki. Ez a szám – 181 ezer – minden eddiginél magasabb, ezzel utolérték a szakközépiskolákat, ahova jelenleg 183 ezren járnak. Az idei felvételi statisztikára hathatott az is, hogy a kormány már idén ősztől bevezetné a szakképzés átalakítását. A szakközépiskolákat szakgimnáziumokká, a szakiskolákat szakközépiskolákká neveznék át. Ugyanakkor hogy mit kellene tanítani az intézményekben, arról konkrét döntés még nincs, holott kevesebb mint négy hónap van az új tanév kezdetéig. Ez bizonytalanságot szül a tanárokban és szülőkben egyaránt. Az viszont az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oldalára pár napja feltöltött tervezetekből már kiderült: valóban 600 órával akarják csökkenteni a közismereti tárgyak számát. Emiatt a természettudományos tárgyak közül csak az adott szakmához kapcsolódót tanítanák. Például aki egészségügyet tanul, csak biológiát tanulhatna, míg kémiát, fizikát vagy földrajzot egyáltalán nem. Ez szinte ellehetetlenítené, hogy a gyerekek később pályát módosíthassanak.
A szakiskolák átalakításával kapcsolatban sem jobb a helyzet. „Semmi sem változik érdemben” – nyilatkozta lapunknak Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság szakképzési kollégiumának elnöke. Szerinte a szakiskola alkalmatlan marad arra, hogy a diákokat az élethosszig tartó tanulásra képezze. Pedig a jelenleg a rendszerben lévő diákok legalább 2060-ig a munkaerőpiacon lesznek, de addig a most ismert szakmák jelentős része eltűnhet, míg újakhoz kell alkalmazkodni. „Egyszer használatos, eldobható szakmunkásokat képeznek” – összegezte Szenes György, aki levélben kérte a döntéshozókat a koncepció újratárgyalására.
A szakképzés „rombolásának” leállítására szólította fel a kormányt a Tanítanék Mozgalom is. A szervezet honlapján „abszurdnak” nevezi, hogy ekkora horderejű változtatás hatását az Emmi oktatási jogi osztálya mindössze egy nap alatt megvizsgálta. A tanárok arra buzdítják szimpatizánsaikat, küldjék el véleményüket a kormánynak a szakképzés átalakítására vonatkozó javaslatairól az Emmi által társadalmi egyeztetésre megadott határidőig, május 11-ig.
„Még soha annyi aggódó levelet nem kaptam, mint a szakképzés átalakítása miatt. Félnek az iskolák” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke. A szervezet a tegnapi közleményében többek között kifogásolta: a közismereti oldalon pedagógus-álláshelyek szűnhetnek meg, míg a szakmai oldalon pedagógushiány léphet fel. A diákok korai választási kényszere és a pályamódosítás későbbi nehézségei is komoly feszültségeket okozhatnak. Az NPK javasolja: a szakgimnáziumok bevezetését halasszák el egy évvel, vagy engedélyezzék az önkéntes bevezetés lehetőségét.
