A szakiskolák átalakításával kapcsolatban sem jobb a helyzet. „Semmi sem változik érdemben” – nyilatkozta lapunknak Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság szakképzési kollégiumának elnöke. Szerinte a szakiskola alkalmatlan marad arra, hogy a diákokat az élethosszig tartó tanulásra képezze. Pedig a jelenleg a rendszerben lévő diákok legalább 2060-ig a munkaerőpiacon lesznek, de addig a most ismert szakmák jelentős része eltűnhet, míg újakhoz kell alkalmazkodni. „Egyszer használatos, eldobható szakmunkásokat képeznek” – összegezte Szenes György, aki levélben kérte a döntéshozókat a koncepció újratárgyalására.
A szakképzés „rombolásának” leállítására szólította fel a kormányt a Tanítanék Mozgalom is. A szervezet honlapján „abszurdnak” nevezi, hogy ekkora horderejű változtatás hatását az Emmi oktatási jogi osztálya mindössze egy nap alatt megvizsgálta. A tanárok arra buzdítják szimpatizánsaikat, küldjék el véleményüket a kormánynak a szakképzés átalakítására vonatkozó javaslatairól az Emmi által társadalmi egyeztetésre megadott határidőig, május 11-ig.
„Még soha annyi aggódó levelet nem kaptam, mint a szakképzés átalakítása miatt. Félnek az iskolák” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke. A szervezet a tegnapi közleményében többek között kifogásolta: a közismereti oldalon pedagógus-álláshelyek szűnhetnek meg, míg a szakmai oldalon pedagógushiány léphet fel. A diákok korai választási kényszere és a pályamódosítás későbbi nehézségei is komoly feszültségeket okozhatnak. Az NPK javasolja: a szakgimnáziumok bevezetését halasszák el egy évvel, vagy engedélyezzék az önkéntes bevezetés lehetőségét.
