A múlt héten Lázár János robbantotta a bombát: megszületett a döntés arról, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) átszervezik, feladatait pedig a Magyar Államkincstár és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között osztják szét. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a feladatok nagy része az államkincstárhoz kerül, a többi pedig – egy vagy két lépésben – a humántárcához.
A döntés komoly felháborodást váltott ki szakmai körökben. A Magyar Kórházszövetség a múlt héten közleményben jelezte, hogy hibás lépésnek tartja a független OEP felszámolását, hiszen az egy olyan évszázados tradíció megszüntetését is jelentené, amely Magyarországot kiemelte a világ államainak sorából. „Az alacsony működési költségű OEP megszüntetését vagy feldarabolását gazdaságossági szempontok sem támasztják alá” – írták közleményükben.
Arról, hogy ez valójában mekkora problémát okozhat, szakértőket kérdeztünk. Rácz Jenő, a kórházszövetség tudományos tanácsának elnöke szerint az elmúlt időszakban azok a központosítások, melyek akár az egészségügyben, akár az oktatásban történtek, távolról sem voltak zökkenőmentesek, és az OEP olyan feladatokat lát el, melyeknek az ilyen jellegű buktatók nem tennének jót. – A teljes alapellátás, a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, a gyógyszerellátás funkciói nem tolerálják az akadályokat. Az okokat sem látjuk a döntés mögött – mondta Rácz Jenő.
Oberfrank Ferenc, az OEP korábbi főigazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, rövid távon működőképes lehet a változtatás, és szakmapolitikailag is hatékonyabb lehet az új forma, de hiányzik az egészségügyi igazgatás szervezetét, munkamegosztását legalább 10-15 évre megszabó rendszer. Probléma az is, hogy a több hónapos bizonytalanság megviselte a dolgozókat, és a legjobb szakemberek közül sokan felmondtak, ezzel pedig gyengült az egészségbiztosítási alapkezelés. Emellett az a cél is gondot okozhat, hogy 20 százalékkal szeretnék csökkenteni a szervezet működési költségeit.
– Katasztrofális következményei lehetnek, ha ezt véghezviszik. Azt kellene célként kitűzni, hogy jobban működjön az e-alap kezelése, ehhez pedig szakszerű, pontos, gyors és megbízható munkára van szükség. Eddig is nagyon alacsony volt az OEP működési költsége – fejtette ki a korábbi főigazgató. Véleménye szerint emelni kellene a keretet, különösen azért, hogy javuljon a jelenlegi ellenőrzés és a tanácsadás rendszere, mert erre nehezen jut elegendő pénz. Az intézményeket ugyanis nem tudják rendszeresen ellenőrizni az OEP szakértői, ez pedig növeli a hibakockázatot.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a szakmai szervezetek a szokottnál is nagyobb összefogással álltak ki az OEP megszüntetése ellen. Ennek az az oka, hogy tudják: szükség van egy független, szakértői egészséggazdasági és finanszírozási háttérintézményre. Az ehhez szükséges szakemberek a minisztériumban nem állnak rendelkezésre. – Ha ezt a lépést megteszik, akkor innentől kezdve egyetlen tollvonással privatizálhatják az egészségügyet – hívta fel a figyelmet Éger István. A kamara korábbi nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy helyrehozhatatlan károkkal járna a megszüntetés.
