Vizsgálódnak az MNB alapítványainál

Tóth Bertalan hivatalos értesítést kapott a Fővárosi Főügyészségtől arról, hogy elindult az eljárás.

Hajdú Péter
2016. 05. 18. 19:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Remélem, a Fővárosi Főügyészség is úgy látja, ahogy mi – azaz törvénysértéseket fog megállapítani az alapítványok tevékenységével kapcsolatban. Nevezetesen hogy nem folytattak le közbeszerzéseket, holott erre törvény kötelezte őket – nyilatkozta lapunknak Tóth Bertalan képviselő (MSZP), aki kezdeményezte az ügyészségnél az alapítványok működésének ellenőrzését.

Az Alkotmánybíróság döntése után – amely szerint az alapítványok által kezelt összeg közpénz – az alapítványok bejelentkeztek a Közbeszerzési Hatóságnál. Így a vizsgálat eredményének függvényében pénzbírságot kaphatnak, amely a közbeszerzések értékének 15 százalékát érheti el, de akár semmissé is válhatnak a közbeszerzés nélkül kötött szerződések. A jelenleg hatályos törvények értelmében szolgáltatások és áruk beszerzésénél 8, beruházások, építési munkák esetében 15 millió forint fölött kötelező közbeszerzést kiírni. – Kérdés – fogalmazta meg a politikus –, hogy az ügyészség tartja-e olyan súlyosnak a törvénysértést, hogy büntetőfeljelentést tesz, egyelőre ugyanis polgári szakaszban tart az ügy. Az Együtt ugyan tett már büntetőfeljelentést, de az ügyészség néhány napon belül közölte, nem talált bűncselekményre utaló jeleket.

Kérdésünkre Tóth Bertalan elmondta, a Magyar Nemzetben megjelent, Matolcsy György jegybankelnökkel készített interjúban foglaltak – miszerint a nemzeti bank alapítványai nem vizsgálják a támogatott szervezetek tulajdonosi hátterét – ellentétben állhatnak a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásaival. Az ugyanis rögzíti, hogy a nem átlátható tulajdonosi hátterű cégekkel – ide tartoznak az offshore vállalkozások – nem lehet közpénz felhasználásával szerződni, csak a tulajdonos beleegyezésével. Azaz mindenképpen vizsgálni kellene a támogatott vállalkozások tulajdonosi hátterét, amit nem tesznek meg az alapítványok. Azt is hozzátette a politikus, hogy a törvényességi vizsgálat a teljes alapítványi tevékenységre kiterjed, így akár ezzel kapcsolatban is tehet megállapításokat az ügyészség.

Az alapítványokkal kapcsolatos hír az is, hogy a jegybank hat Pallas Athéné-alapítványának tulajdonában lévő Kecskemét Duális Oktatás Zrt. (Kedo) a fakitermelést is fölvette tevékenységi listájára. A Világgazdaság cikke szerint erre azért volt szükség, mert helyet kellett készíteni az új kecskeméti egyetemi városrésznek: 132 fát vágtak ki, amelynek fejében 848 facsemetét telepít majd a cég. A beruházás azután indult el, hogy az Országgyűlés tavaly decemberben úgy döntött, idén július elsejével a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné nevű egyetem. A cikk szerint a Kedo vezérigazgatója a Matolcsy György rokonságához tartozó Szemerey Szabolcs, aki több mint hat éve oktat a Kecskeméti Főiskolán, 2011-től pedig az intézmény duális képzésének elindításában vett részt. A társaság igazgatóságának elnöke Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora, akinek bizalmi pozícióját jelzi, hogy két jegybanki alapítvány – a Pallas Athéné Domus Mentis és a Pallas Athéné Domus Concordiae – kuratóriumának is a tagja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.