Begyógyszerezte magát, majd felvágta az ereit egy 14 éves kislány – járta körbe a hazai sajtót a kelet-magyarországi faluban történt eset. Viktória túlélte a dolgot – szerencsére időben megtalálták –, azonban kiderült, hogy az ügy hátterében iskolai zaklatás áll. A nyolcadikos kislány ugyanis nem volt hajlandó lefeküdni iskolai szerelmével, a fiú ezért bosszúból egy aktfényképet küldözgetett körbe a lány osztálytársainak, azt állítva, hogy azon Viktória szerepel. A kislányra ezután rászálltak, ő pedig szégyenében búcsúlevelet írt az őt nevelő nagymamájának, és elindult, hogy végezzen magával. Szerencsére megtalálták, a rendőrség pedig nyomozni kezdett az ügyben – kérdés, mit kaphat ezért az elkövető?
A történet egyik kulcseleme, hogy a kislány azt mondta: a róla keringő meztelen fotó nem őt ábrázolja – mondta az MNO-nak Kozma Tamás ügyvéd. Bár további részleteket nem tudunk, de ez megvalósulhat úgy, hogy az arc nem látható a képen, csak egy test, vagy úgy is, hogy az arcát odamontírozták egy idegen testre. Mindenesetre, ha hamis felvételt hoznak nyilvánosságra róla, azt állítva, az őt ábrázolja, az megvalósítja a becsület csorbítására alkalmas hang- vagy képfelvétel készítését – ez egy évig terjedő szabadságvesztéssel jár –, plusz akkor, ha nem csak a barátainak küldözgette el az elkövető, hanem például egy közösségi oldalra is feltette, akkor a nyilvánosságra hozatallal – jelentős érdeksérelmet is okozott a kislánynak, amiért már két évre is le lehet ültetni.
Plusz érdekesség, hogyha azok, akik megkapták ezt a képet – függetlenül attól, hogy tudtak-e annak hamis voltáról –, és továbbküldték, rágalmazás és zaklatás miatt ugyancsak felelősségre vonhatóak (ez egy évig terjedő szabadságvesztéssel járhat), és ilyenkor is jelentős érdeksérelemről beszélhetünk, hiszen a kislány emiatt a tevékenységük miatt próbált meg öngyilkos lenni.
Ami viszont fontos – emelte ki az ügyvéd –, hogy mindezekben az ügyekben nem indul automatikusan eljárás, csak magánindítvánnyal, amit a történtekhez képest harminc napon belül meg kell tegyen az áldozat vagy nevelője, utána már nem lehet feljelenteni az elkövetőket – azaz gond nélkül megúszhatják az egészet.
Ezen és a tényállásokon egyébként az sem változtatna, ha a kislány belehalt volna az öngyilkossági kísérletbe, legfeljebb a bíró mérlegelte volna az ítélet meghozatalánál (és mindezek persze kizárólag akkor érvényesek, ha az elkövetők már elmúltak 14 évesek, azaz büntethető korban vannak).
Nagyon máshogy állt volna a dolog Kozma szerint, ha az elkövető vagy elkövetők közreműködnek az öngyilkosságban, akár pszichésen – biztatták, hergelték volna, hogy vessen véget az életének –, és sikerült volna az öngyilkosság, akkor – ha a kislány még nem töltötte be a 14. életévét –
ugyanolyan elbírálás alá estek volna, mintha ők maguk ölték volna meg, amiért 15 év börtön is járhatott volna.
Mivel a lány betöltötte a 14-et, így az öngyilkosságban való közreműködés öngyilkosságra rábírás alpontja érvényesült volna, ami egytől öt év börtönnel sújtható. Itt az elkövetők életkora is fontos: ha felnőttek bírták volna rá a fiatalkorú lányt az öngyilkosságra, akkor kettőtől nyolc évig ülhetnének érte.
Esetünkben ilyennek nyoma sem volt, a kislány a történelem kezdete óta létező zaklatás modern formája, a cyberbullying áldozatává vált olyan életkorban, amikor a gyerekek ilyen szempontból a legsebezhetőbbek – mondta az ügyvéd, aki szerint az elkövetők sem gondolták, hogy tettüknek ilyen következményei lehetnek. A legfontosabb, hogy a kislány nevelője tegyen feljelentést, mert ugyan valószínű, hogy a tettesek komolyabb büntetést nem kapnak majd, és ilyenre nem is volt példa az eddigi magyar joggyakorlatban, de az elkövetőket megijesztheti, és jobb belátásra térítheti, ha szembesülnek a lehetséges súlyos következményekkel. Egyébként ezek mellett a kislány nevelője sérelemdíjért perelhetné az elkövetőket, de ez már a polgárjog területe.
Maga a zaklatás egyébként nem új keletű jelenség, a különféle külföldi bíróságok is jellemzően a hagyományos zaklatás tényállását állapították meg annak internetes változatainál is. Csak hát az internetnek köszönhetően – szélsőséges esetben – az egész világot bejárhatják az efféle felvételek. A legfontosabb azonban most az, hogy az áldozatot sikerüljön valahogy túlsegíteni ezen a traumán – fogalmazott az ügyvéd.
Kérdés, hogy hogyan. Egyrészt a jelek szerint az öngyilkossági kísérlet miatt mégis Viktória kerül majd intézetbe, másrészt nincs bevált recept az ilyen ügyekre. A zaklatások kezelési gyakorlatával az MNO nem olyan régen részletesen foglalkozott, és kiderült, hogy Magyarországon a szülők és az iskolák nem tudnak mit kezdeni a jelenséggel – a tanárok sincsenek felkészülve a cyberbullying kezelésére, így a szülő ilyen esetekben legfeljebb annyit tehet, hogy másik iskolába íratja a gyereket.
Pedig Viktória története egyáltalán nem egyedi: felmérések bizonyítják, hogy Magyarországon minden negyedik-ötödik gyerek internetes zaklatás áldozata. Salgótarjánban még januárban akartak internetre feltöltött pornóvideókkal bosszút állni tizenöt éves lányokon, akiket azóta is folyamatosan zaklat a környezetük. Jelenleg a rendőrség nyomoz az ügyükben, csakúgy mint annak a veszprémi tornatanárnak az esetében, aki szexuális jellegű üzenetekkel zaklatta diákjait.
Az Egyesült Államokban azonban szerencsétlenebb kimenetelű esetek is előfordultak: a kanadai Amanda Todd webkamerán keresztül mutatta meg egy férfinak a melleit, aki azt elküldte a lány osztálytársainak. Amanda hiába menekült újabb iskolákba, a tettes mindenhova továbbküldte a képeket, így a zaklatások miatt a lány végül 16 évesen öngyilkos lett. Alig egy hete pedig egy 15 éves floridai lány, Tovonna Holton lőtte agyon magát anyja pisztolyával, mert osztálytársai zuhanyzás közben készült meztelen képeit osztották meg az interneten.
