Dizentériát, vagyis vérhast 2011-ben 49 esetben jelentettek az országban, ám 2015-re ez a szám már 156-ra, vagyis több mint a háromszorosára emelkedett – tudtuk meg az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) legfrissebb adataiból. A betegség általában a nem megfelelő higiénés körülmények között élők körében terjed a kézmosás hiánya miatt, vagy az ivóvízzel.
Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője lapunknak arról beszélt, kevés kórokozó is elegendő ahhoz, hogy kialakuljon a betegség, amely kifejezetten könnyen fertőz. Jellemzője a véres széklet, és kizárólag emberről emberre terjed. – Elképzelhetőnek tartom, hogy a betegszám drámai növekedésének oka az országot érintő migránshullám. Hazánkban ezt a fertőzést korábban nem volt kitől elkapni, 2014-ben csupán 14 esetet jelentettek, majd 2015-ben hirtelen megemelkedett a fertőzöttek száma – mondta a szakértő.
Riasztó adat az is, hogy 2011-ben 82 hepatitis A-t jelentettek, ez a szám 2014-ben már 1556 volt. A vírus a fertőzött ember székletével kerül a környezetbe, ahol sokáig életképes, és a szennyezett étel, kéz, és a szabad vizek közvetítésével terjed. Ócsai Lajostól megtudtuk: ez a járvány a homoszexuális férfiak körében kezdett terjedni 2013-ban, akkor ezernél is több beteget regisztráltak a korábbi 82 (2011) és 331 (2012) után. 2014-ben már 1556-an betegedtek meg, és a vírus Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a mélyszegénységben élők között is terjedt. Hogy visszaszorítsák a járványt, végül több tízezer adag oltóanyagot használtak fel. Tavaly a korábbi évekhez képest már csökkenés tapasztalható a fertőzöttek számában, de a 979 jelentett eset még mindig magas.
Az OEK mutatói alapján kiderült az is, míg 2011-ben 6135-en fertőződtek meg a súlyos, hasmenéssel járó campylobacteriosis nevű betegséggel, addig ez a szám 2015-re már 8366 volt. Ócsai Lajos szerint a betegség általában csirkehús fogyasztása után jelentkezik, és világviszonylatban emelkedik az előfordulása. Érdekesség, hogy mindeközben a hasonló tüneteket produkáló szalmonellafertőzések száma csökken, tavaly közel 1400-al kevesebb beteget regisztráltak, mint négy évvel korábban. Ennek oka Ócsai szerint az lehet, hogy mára jobban figyelnek az emberek az ételek elkészítésere és tárolására, és a naposcsibéket is folyamatosan oltják a betegség ellen. A campylobacteriosis ellen azonban nincs ilyen oltás.
