Az idei bértárgyalást nem nyitják meg újra a MÁV-nál amiatt, hogy egyre több szakember hagyja el a vasúttársaságot. Ezt mondta lapunknak Zlati Róbert, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke. Az utóbbi időben elsősorban azok a szakemberek, mérnökök, középvezetők távoznak folyamatosan, akik nem kapták meg még az egyébként végrehajtott háromszázalékos idei béremelést sem, mert alapbérük meghaladja a 350 ezer forintot.
Zlati Róbert azt mondta, már a februári bérmegállapodás előtt is felhívták a MÁV vezetőinek figyelmét arra, hogy ezeknek a munkavállalóknak – a 17 ezer alkalmazott 6-7 százalékának, nagyjából ezer embernek – szintén adják oda a háromszázalékos emelést. Erre azonban a cég vezetése nem volt hajlandó, mert állításuk szerint nem volt rá fedezet. Most pedig a MÁV azt a megoldást választotta, hogy a júliusban esedékes júniusi bérekkel együtt egyszeri, 70–120 ezres kifizetéssel próbálják marasztalni a szakembereket. – Az érdekképviseletek viszont ezt nem tartják valódi megoldásnak – fogalmazott a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke.
Nyár végére a létszámhiány miatt „elfogyhat” az a túlórakeret, amit a jogszabályok alapján vállalhatnak a dolgozók a MÁV-nál. A hiányzó munkaerőt ugyanis túlórákkal igyekeznek pótolni. A munka törvénykönyve plusz 200 órát enged, de a kollektív szerződés alapján akár 300 túlórát is lehet egy évben vállalni. Sokan viszont már most ennek a limitnek a közelében vannak. Nem tudni, mi lesz a működéssel azután, hogy a dolgozók nem vállalhatnak több pluszmunkát. (M. Cs.)
– Akadnak olyan területek, ahonnan tucatnyi ember megy el egyszerre. Elektronikai mérnökök, műszerészek távoznak, olyan kollégák, akiket nem lehet egyik pillanatról a másikra az utcáról pótolni. Ezek a szakemberek sokszor évtizedes gyakorlattal rendelkeznek, jóval tapasztaltabbak, mint az egyetemekről frissen kikerülő fiatalok, így a különböző üzemek, gyárak, nagyobb cégek is „megtalálják” őket. Ráadásul a MÁV-nál olyan felelősséggel, néha stresszes körülmények között dolgoznak, hogy akár néhány tízezer forintos pluszért is készek váltani – mondta az érdekvédő, hozzátéve, olyan mértékben hagyják el a munkavállalók a vasúttársaságot, ami már veszélyt jelent.
– Ennek megállításához középtávú béremelésre és életpályamodellre lenne szükség, nem pedig egyszeri kifizetésekre – fogalmazott Zlati Róbert. Kiemelte, néhány éve még a nemzetgazdasági átlag felett kerestek a vasutasok, most jóval alatta vannak. Mivel azonban a MÁV-nak még az említett nagyjából ezer ember háromszázalékos bérfejlesztésére sincs elegendő pénze, nemrég 30 százalékos bértömegemeléshez kért forrást a nemzetgazdasági tárcától. Ez – több évre elosztva – akár 30-40 milliárdos pluszpénzt is jelenthet a vasútnál, ahol a következő években két számjegyű béremelésekre lenne szükség. – A mostanában távozó szakembergárda fizetéseit ugyanakkor az éves bértömeg nagyjából tizedéből is meg lehetne emelni annyival, amennyit az év elejétől a többi munkavállaló kapott – mondta a szakszervezeti vezető.
A vasutasok egyébként műszakpótlékkal együtt átlagosan bruttó 200 ezer forintot keresnek. A béremelésekhez tartozik, hogy az év elején a MÁV vezetőjének, Dávid Ilonának a bérét havi kettőről ötmillió forintra emelték.
